Századok – 1958
Tanulmányok - Sashegyi Oszkár: II. József sajtópolitikája 88
100 SASHEGYJ OSZK Alt elhatározást. A javasolt változtatásokat jóváhagyta, s elrendelte a javított instrukciók azonnali elküldését a tartományokba. Az országos bizottságokat feloszlatták, a cenzúra gyakorlását Bécsen kívül az országos hatóságokra bízták, a könyvrevízió lebonyolítására külön revizori hivatalokat állítottak fel. A továbbiakban a cenzúra és revízió-ügyek intézésének módját az új instrukciók határozták meg. A most már végleges formájukban elkészült instrukciótervezetek valamennyi országra tekintettel voltak. Ezekből az egyes országos kormányzatoknak a rájuk vonatkozó részeket saját használatukra ki kellett másolniuk. A „Sammlung aller Gesetze" c. rendeletgyűjteményben közzétett cenzúrautasítás19 minden valószínűség szerint az alsó-ausztriai kormányzat számára készült. Az eredeti általános instrukciók eddig ismeretlenek voltak s így a „Sammlung"-ból vett iratot tekintették II. József cenzúrainstrukeiójának. Ha ezt a sokszor idézett iratot összehasonlítjuk II. József ugyancsak ismert „alapszabályaival", első pillantásra feltűnik, hogy a császári alapszabályoknál jóval rövidebb s hogy annak egészen lényeges pontjai hiányoznak belőle : így például az a szakasz, amely a protestáns könyvek cenzúráját határozza meg. Az a pont is hiányzik belőle, amely kimondja, hogy külföldi tudományos művek nem esnek cenzúra alá. Az a határozat sem található meg benne, hogy az államügyeket érintő művek az államkancellária elé terjesztendők. Az instrukció egy szót sem szól a könyvrevízióról, az utasok könyveinek átvizsgálásáról s más alapvető rendelkezésekről. A színházi cenzúráról sem tesz említést. Ε kihagyásokban Gnau a „józsefi alapszabályok reakciós módosítását"20 látja, ez a magyarázat semmiképp sem kielégítő. A valódi ok minden bizonnyal az, hogy a „Sammlung"-ból vett rendelet az általános cenzúrainstrukciónak csupán az alsó-ausztriai kormányzatot illető részét tartalmazza.21 Minthogy Alsó-Ausztriában a protestantizmus nem volt törvényesen befogadva, a protestáns könyvekre vonatkozó rendelkezéseket kihagyták belőle. A külföldi könyveket nem a tartományi kormányzat, hanem az udvari bizottság cenzúrázta. A színdarabok cenzúrájára vonatkozó előírások azért maradtak ki, mert a tartománynak nem volt rendes színháza (a bécsi színházak darabjait az udvari bizottság vizsgálta át). Az egyéb hiányzó részek pedig, amelyek nagyrészt a revízióra vonatkoznak, a revizori hivatalok részére készült instrukcióba kerültek bele. Az instrukciók teljes szövege az államtanácsi iratok között nem volt megtalálható, éppúgy a cseh—osztrák kancellária levéltárának megcsonkult 19 Vollständige Sammlung aller seit dem glorreichsten Regierungsantritt Josephs des Zweyten für die k. k. Erbländer ergangenen höchsten Anordnungen und Gesetze. I. Wien, 1788. 201. kk. 1. Újra kiadta Groß - Hoffinger : Lebens- und Regierungsgeschichte Joseph des Zweiten. II. Stuttgart, 1837. 178. kk. 1., Adolf Wiesner : Denkwürdigkeiten der österreichischen Censur. Stuttgart. 1847. 145. kk. 1., Gnau: i. m. 255. kk. 1. Magyarul Ballagi: i. m. 106. kk. I. 20 1. m. 50-52. 1. 21 A „Sammlung aller Gesetze" nem állítja, hogy a kérdéses rendelet „II. József cenzúrapátense", aminek később elneveztek, hanem e szerény cím alatt közli : „Bécsi rendelet a cenzúra ügyében". Bár e II. József uralkodásának vége felé kiadott rendeletgyűjtemény megbízhatóbb és teljesebb a Kropatschek által már korábban közreadott és gyakran használt „Handbuch aller Gesetze" c. gyűjteménynél, többnyire hiányzik belőle a közölt rendeletek provenienciájának pontos megjelölése.