Századok – 1957

Szemle - CSEHSZLOVÁKIA TÖRTÉNETE. I. KÖT. (Ism. Niederhauser Emil) 834

SZEMLE 835 egyetlen nagy polgári szintézis. Ez annak idején a cseh polgári történetírás legjobb színvonalát képviselte, szemléletét azonban a polgári korlátokon túlmenően a cseh nacionalista és soviniszta felfogás is eltorzította, amely a csehszlovák nemzetegység fogalmából kiindulva a szlovákok történetét teljesen mellékesen kezelte ós a szlovák nyelvi ós politikai önállósodási törekvéseket, mint a csehektől való elszakadási kísérletet ítélte el. A mai cseh és szlovák marxista történetírás sok részletkérdésben már igen tiszteletreméltó eredményt ért el. A befejezéshez közelednek az egyetemi tankönyv munkálatai is, amely a csehszlovák, illetve szlovák történelem első nagyigényű marxista szintézise lesz. Ez a munka azonban még nem készült el, felfogásáról, problémáiról az eddig megjelent tematikákból ós a körülöttük lefolyt vitákból értesülhetett csupán a külföldi olvasó. Így tehát az itt ismertetett szovjet munka különös érdeklődésre tarthat számot. A kötetet G. E. Szancsuk és P. X. Tretyakov szerkesztették é> egyes fejezeteit a Szlavisztikai Intézet széleskörű kutatógárdájának tagjai írták meg. A könyv első részében az ősközösségi és rabszolgatartó rendszer fejlődését tárgyalja a mai Csehszlovákia területén, második részében a cseh és szlovák területek történetét, mutatja be a korai ós a kifejlett feudalizmus korszakában. A IX. század végéig Samo államának és a nagymorva államnak a története lehetővé teszi a szerzők számára az itteni szláv törzsek történetének együttes tárgyalását. A magyar államalapítás, mint könyvünk megállapítja, súlyos csapást jelentett a cseh és szlovák fejlődésre, mert élesen kettéválasztotta és hosszít évszázadokra, ha nem is tette lehetetlenné, mégis megnehezítette a két nép közötti kapcsolatok kivirágzását. Ettől az időponttól kezdve a könyv egyes korszakokon belül párhuzamosan tárgyalja előbb a cseh állam történetét, azután a szlovák nép fejlődését a magyar állam keretem belül ós ezzel kapcsolatban természetesen a magyar állam gazdasági, társadalmi és politikai fejlődósének lényeges vonásait is felvázolja. Az egész korszakon belül a kötet nagy figyelmet fordít a huszita mozgalomra, részletesen tárgyalja előzményeit, lefolyását és jelentőségét. A szerzők nem fogadták el a cseh történetírásnak ma már nagyrészt Csehszlovákiában is meghaladott álláspontját, amely szerint a huszita mozgalom az egész feudális rendszer válságának az alapján jött létre, felfogásuk szerint a társadalmi és nemzetiségi ellentétek kiéleződése vezetett erre a forradalmi, antifeudális mozgalomra, de a feudalizmus válságának a korát későbbi időpontra teszik. A könyv harmadik része a feudális viszonyok további fejlődésével és válságával foglalkozik mintegy a XV. század derekától a XlX. század derekáig. .Minthogy ebben az időszakban, illetve a korszak legnagyobb részében, 1526-tól kezdve Csehország és a szlováklakta területek egyaránt a soknemzetiségű .Habsburg-birodalom keretébe tartoznak, ez némiképpen enyhíti a cseh és szlovák fejlődés közt mutatkozó különbséget ós szerkezetileg is könnyebbé teszi a tárgyalásmódot. A XVIH. század végétől kezdve a gazdasági és társadalmi fejlődóst már közös fejezetekben mutatják be a szerzők, csak a politikai élet fejlődését és irányzatait tárgyalják külön fejezetekben. Külön meg kell említenünk a kultúra fejlődésére vonatkozó, az egyes korszakok utolsó fejezeteiként elhelyezett részeket, amelyek szóleskörű, gondos és szép képet adnak a cseh és szlovák kultúra haladásáról minden téren. A könyv részletes tárgyi ismertetése túlságosan messzire vezetne el, ezért kénytelenek vagyunk ettől eltekinteni. Inkább néhány vonására szeretnénk utalni. Az egyik az az alapvető új szemlélet a régebbi polgári történetírás munkáival szemben, amely a cseh és szlovák nép fejlődését két egyenrangú nép történeteként ábrázolja, tehát elveti a régi cseh polgári történetírás egyoldalú — mondhatnánk — „csehoeentrikus" szemlólétét, ugyanakkor nem esik a szlovák nacionalista polgári történetírás hibájába sem, nem különíti el teljesen a szlovák fejlődést a csehországitól, hanem erőteljesen hangsúlyozza a két nép között az egész 'történelem folyamán megnyilvánult rokonszenvet, a társadalmi ós politikai kapcsolatokat, és így plasztikusan jeleníti meg a mai Csehszlovákia történeti előzményeit. Igen érdekes az, hogy a kötet lelkiismeretesen és komolyan fogja fel azt az alapvető marxista tanítást, hogy a történelem a nép, a dolgozó tömegek története, a gazdasági és társadalmi viszonyokról szóló fejezeteiben igen részletes és érdekes képet rajzol az egyes korszakok mindennapi életéről, a parasztság vagy a városi lakosság helyzetéről, munkaviszonyairól, életkörülményeiről. A szlovák nép történetét tárgyaló részekben a szerzők élesen elítélik a magyar uralkodó osztály elnyomó politikáját, de ugyanakkor nem mulasztják el azt sem, hogy világosan kifejtsék : ez az elnyomás nemcsak a szlovák, hanem a magyar népet is sújtotta, igen szép sorokat olvashatunk a magyar és a szlovák nép közös küzdelmeiről ez ellen az elnyomás ellen. 21*