Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
80 MÁLYTJSZ ELEMÉR ugyanakkor tanácstalanul állnánk olyan tetteivel szemben, amelyek nagybirtokos voltából természetesen következnek. Az országgyűlések sorozatát elsőnek az idősebb Kovachich állította össze, nagy szorgalommal gyűjtögetve a sokszor töredékes adatokat.13 4 Megállapításai nem egy esetben helyteleneknek bizonyultak. Részben mert sok oklevélhez nem juthatott hozzá, amelyek országgyűlések tartásáról tanúskodnak, de méginkább azért, mert az országos tanács összejöveteleiről szóló megemlékezéseket szívesen vonatkoztatta országgyűlésekre, csakhogy a rendiséget erőteljesen érvényesülőnek mutathassa. Az utóbbi vonatkozásokban több megállapítását helyesbítette Knauz Nándor túlnyomórészt Pozsony város oklevelei alapján.13 6 Ő azonban csak az országos tanács működésével foglalkozott, a megelőző, valamint későbbi évek eseményeire ellenben nem terjeszkedett ki. Ily módon bizonyára nem felesleges az I. Ulászló uralkodásától Mátyás trónraléptéig terjedő évek országgyűléseit utólag áttekintenünk. Nem célunk történetük megismertetése. Erre sem terünk nincs, sem az okleveles adatok nem állanak egész teljességükben rendelkezésünkre. Még abban sem merünk reménykedni, hogy sorozatuk, amint az alábbiakban következik, hiánytalan. Bármily tanulságos volna ugyanis a statisztikai összegezés, hosszas magyarázgatásokra lenne szükség, hogy megindokoljuk, miért tartjuk az egyik diétát országgyűlésnek, a másikat ellenben csak a főpapok és főurak tanácskozásának. Célkitűzésünk szerényebb. Beérjük azoknak az adatoknak az ismertetésével, amelyek a kétségtelenül köznemesi kiküldöttek részvételével i tartott országgyűlésekről szólnak, sőt még közülök is csak azokat részletezzük, < amelyek arra vetnek fényt, mint működött közre a köznemesség az állam sorsának irányításában. 1441. szeptember 28-án Székesfehérvárról Ulászló országgyűlést hívott össze Szt. Márton napra (november 11.) Pestre, közelebbről a rákosi mezőre. Valamennyi megyét felszólította a megjelenésre, meghívói közül azonban csak a Brassó városhoz és a barcasági kerület lakóihoz intézett ismeretes.13 6 Ez azonban oly részletes, hogy az országgyűlés előzményeiről és tervezett tárgysorozatáról is, felvilágosít. Bevezetőül a király Magyarországba jövetele óta az ország felsegítésére és a megrendült béke helyreállítására irányuló szüntelen gondoskodását emelte ki, mindjárt hangsúlyozta azonban, mily sok kárt, neki pedig megsokszorozott gondokat okozott és okoz szüntelenül a rosszat rosszra halmozó ellenség. Kötelességszerűen el van szánva — folytatta — a jövőben is minden tőle telhetőt megtenni a béke megzavaróinak leküzdésére, hogy megkezdett munkáját véghezvigye s éppen ily fáradozása közben a kúriájába összejött prelátusokkal, bárókkal, milesekkel és nemesekkel tanácskozva, a megbeszélésből — azaz a királyi tanács üléséből13 7 — a megjelentek egyikét sem rekesztve ki, állapították meg egyértelműleg, hogy három kérdés felől kellene dönteni. Elsősorban szükséges felfedni a béke megzavaróit, továbbá azokat, 131 Vestigia és Supplementum ad Vestigia c. már idézett munkáiban. 135 Az országos tanács és országgyűlések története. Ld. a 94. jegyzetet. 136 Marienburg, L.J.: Geographie des Großfürstenthums Siebenbürgen. Hermanstadt, 1813. I. k. 159. sköv. 1. 137 Ez az utalás kétségtelenné teszi, hogy a budai tanácskozást, amelynek résztvevői szept. 10-én mint prelati, barones, comites, milites, proceres et no biles regni Hungarie Bude congregati totum corpus regni Hungarie representantes Erzsébethez küldött követeik részére megbízólevelet állítottak ki (Teleki J.\ Hunyadiak kora Magvarországon. I—VI/1, X—XII. k. Pest, 1852—1863 [a továbbiakban : Teleki] X. k. 107.1.) alap nélkül nevezte Teleki (I. k. 262. 1.) és Fraknói (A Hunyadiak és a Jagellók kora. [A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi S. IV. k.] Budapest, 1896. 25. 1. A továbbiakban : Fraknói) országgyűlésnek.
