Századok – 1957

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Żurawicka; Janina: A Lengyel Történelmi Társulat tevékenységéről 813

814 JAUINA 2URAWI0KA vei, mint: a lengyel nemzet kialakulásának kérdése, a társadalmi- és nemzeti felszabadítóharc jelentősége a lengyel nép történetében, a lengyel és egyetemes történelem összefüggéseinek kérdése. Otwockban vitatták meg elsőízben a két világháború közötti húsz év történetének kérdéseit, s értékelték a lengyel historiográfia elért eredményeit is. A Lengyel Történelmi Társulat ismét visszaállította vidéki szervezeteinek évenkénti gyűlését. Ezeken a gyűléseken a történeti kutatás szervezési kérdésein túl fontos tudományos kérdéseket is megvitattak. Olyan problémákra hívták fel a figyelmet, amelyeket az addigi történetírás mellőzött, vagy egyoldalú megvilágításba helyezett; mint pl. a társadalmi mozgalmak története, a XIX. századi és a XX. század eleji lengyel forradalmi és nemzeti felszabadító harc problémái. A Lengyel Történelmi Társulat által szervezett érdekesebb konferenciák sorába tartozik a felvilágosodás korszakával foglalkozó varsói ülésszak is. Ez az ülésszak új módszertani alapokból kiindulva, jelentősen kiszélesítette az adott korszakra vonatkozó ismereteket. Hasonlóan érdekes volt a kielcei konferencia, melyen a lengyel királyság területén az ipar és a munkásosztály kialakulásának kezdeteivel foglalkoztak. Az olsztyni konferencia a YVarmia és Mazur vidék történetét ismertette, s ezzel az eddigi lengyel történetírás jelentős hiányosságait pótolta. Az 1955. évi lodzi ünnepi gyűlés, melyet az 1905-ös forradalom 50. évfordulója alkalmából rendeztek, a lodzi terület forradalmi mozgalmával foglalkozott. A háborút követő években a Lengyel Történelmi Társulat a külfölddel is kiépítette kapcsolatait. A wroclawi kongresszuson, B. Grekov vezetésével több kiváló szovjet történész is részt vett. A lengyel történészek képviseletében 1948-ban N. Gasiorowska ós S. Kieniewicz professzorok vettek részt a „Népek Tavasza" 100 éves évfordulójára rendezett párizsi nemzetközi történész kongresszuson. A népi demokratikus országokkal a későbbi években épültek ki a közelebbi kapcsolatok. A Társulat felújította a történelmi folyóiratok kiadását is. A Lengyel Történelmi Társulat központi titkárságának folyóirata, a „Kwartalnik Historyczny" és a varsói szervezet (Történelmet Kedvelők Társasága) folyóirata, a „Przeglad Historyczny" mellett már megjelenik a Szilézia történetével foglalkozó „Sobótka" is. 3. A Lengyel Történelmi Társulat feladatai a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének megalakuliíia után 1953-ban alakult meg a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete. Ez némileg megváltoztatta a Lengyel Történelmi Társulat szerepót. Az Intézet, mint központi tudományos szerv, irányítja a történeti kutatást, és külföld felé is képviseli a lengyel történettudományt. A Történettudományi Intézet vette át a „Kwartalnik Historyczny"-t, a forráskiadást (a szűk értelemben vett helytörténeti forráskiadványok kivételével) s több vidéki intézetet is szervezett. A Lengyel Történelmi Társulat szorosan együttműködik az Intézettel, a Társulat több tagja aktívan részt vesz az Intézet munkájában, az Intézet által szervezett üléseken és konferenciákon, mint pl. a felvilágosodás korszakával foglalkozó, a Szilézia történetének kérdéseit megvitató valamint a Pomeránia történetével foglalkozó konferenciákon. A Történettudományi Intézet' szerkesztésében kiadott „Lengyelország Története" maketjét a Lengyel Történelmi Társulat szervezetei megvitatták és a vita eredményeit átadták a kézikönyv szerkesztőségének. A Történettudományi Intézet megalakulása után a Lengyel Történelmi Társulat abban látja főfeladatát, hogy egyrészt a tudományos konferenciák, népszerű tudományos előadások, kiadványok (főleg helytörténeti és bibliográfiai kiadványok) és folyóiratok útján mélyítse és népszerűsítse a történelmi ismereteket, másrészt, hogy a helytörténeti kutatást szervezze, és összegyűjtse az erre vonatkozó levéltári anyagot és egyéb dokumentációt. Az utóbbi években, különösen 1956-ban, jelentősen megnövekedett a Társulat aktivitása. Tagjainak száma 2039-re szaporodott (1939-ben 1287 volt), vidéki szervezeteinek száma 33-ra nőtt. A vajdasági városok mellett a levéltári kutatási bázissal rendelkező járási városokban is vannak szervezetei. A Központi Titkárság információs közleményeket adott ki a Társulat működéséről, hogy ezzel is szorosabbra fűzze kapcsolatait a vidéki szervezetekkel. A nagyobb helyeken a Társulat szervezetei szekciókra oszlanak. Igen jelentősek a helytörténet kutatóinak a szekciói, köréjük csoportosulnak nem egy esetben azok, akik szeretett városuk történetét dolgozzák fel. Alakultak ezenkívül levéltárosszekciók is, ezek egy-egy város levéltárosait fogják össze. A didaktikai szekciók szorosan együttműködnek a pedagógusképzés területi szerveivel, a tanácsok kulturális osztályaival, a pedagógusok számára megjelenő folyóiratokkal. A vidéki szervezetek munkáját a Lengyel Történelmi Társulat tagjainak összetétele határozza meg. A Társulat tagságá-