Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
A MAGYAR RENDI- ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN 75 Ulászló trónralépése Albertéhez hasonló körülmények közt történt, öt sem országgyűlés, hanem a nagybirtokosok egyik csoportja tette meg királlyá, még pedig kötelezettségek elfogadásának a feltételével.11 9 Különbség csak a lebonyolítás módjában volt. Mivel Ulászló Krakkóban tartózkodott s így a megegyezést nem lehetett közvetlenül nyélbeütni, szükséges volt bizottságot küldeni hozzá a tárgyalások lefolytatására és a megállapodás megkötésére. A hivatalos küldöttek — János zengi püspök, Thallóczi Matkó dalmáthorvát-szlavon bán, Perényi János tárnokmester, Pálóczi László ajtónállómester, Marczali Imre étekfogómester — nagybirtokosok, de már azok közt, akik elkísérték őket s akiket a lengyel kancellár Ulászló pártján levőknek nevezett,12 0 Bánfi Pálon kívül ott volt Országh Mihály kincstartó, akit Zsigmond csak 1436-ban emelt a bárók közé, valamint Szentmiklósi Pongrác, aki ekkor Szakolca kapitánya12 1 és Sóos István. Feltételeiket Ulászló elfogadta. Kötelezvénye nem oly aprólékos, mint Alberté, ahol pedig részletekbe megy, meglepően lényegtelen dolgokról szól. így arról, hogy mi történjék Borbálával, Zsigmond özvegyével vagy Garai János özvegyével. A megállapodás veleje — a két ország közti védszövetség megkötését figyelmen kívül hagyva — ez : A király koronázásakor esküvel meg fogja erősíteni az ország valamennyi jogát, szabadságát és szokását, elődjeinek decretumait pedig megtartja.12 2 Egyetlen szó sem árulja el, hogy kik azok, akik a feltételeket diktálják s kikkel áll szemben a király ; vajon csak a főpapok és a főurak fogják korlátozni hatalmát, vagy a nemesek is? Ha a helyzet ugyanaz lenne most, mint 1437-ben volt, a nagybirtok urai aligha haboznának, hogy bábjuk gyanánt kezeljék az uralkodót. Az óvatos fogalmazás, amely eltakarja a bárók és a köznemesek ellentétét, ugyanakkor nem korlátozza az utóbbiak esélyeit, az 1439-i decretum vívmányait pedig magától értetődően érvényben hagyja, előrelátó főre vall. Oly államférfiú képességeiről tesz önmagában is tanúságot, aki szívében a köznemesség felé hajlik. Még azt is észrevehetjük, hogy a klérus tagjának kellett 119 Szabó D. (Küzdelmeink 18. 1.) helyesen állapította meg, hogy azok a főpapok és főurak, akik 1440. jan. 18-án így nevezték magukat: Prelati, principes, comites, barones, milites et proceres, nobiles regni Hungarie nunc in eongregatione generali Bude •constituti (Monumenta medii aevi historica res gestas Poloniae illustrantia I—XVII. k. Krakkó, 1874—1905 [a továbbiakban : Mon. hist. Pol.] XII. k. 409. 1.), ezt csak annyi jogcímmel tehették meg, mint 1437-ben Albert párthívei. Jellemző módon követeik Krakkóban márc. 9-én, amidőn hírül adták Ulászló megválasztását és kötelezettséget vállaltak, hogy máj. 1 -én a koronázás végbe fog menni, prelati, principes, comites, barones et proceres-nek, prelati et barones-nek, sőt domini prelati, principes, comites, barones, proceres ipsius regni Hungarie nuper in eongregatione generali Bude eelebrata constitutinek mondották őket (Katona, i.m. XIH. k. 38. 1.) s pontosan ugyanígy febr. 17-én Kassáról többekhez intézett levelükben (Iványi B.: Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245—1526. [Acta litterarum ac scientiarum reg. universitatis Hung. Francisco-Iosepliinae. Sect.: Iuridica-politiea. Tom. II.] Szeged, 1931. 272. sz. A továbbiakban : Iványi: Eperjes.) A nobiles megjelölés következetes elmaradását véletlennek semmiképpen sem tarthatjuk. Ulászló, igaz, máre. 12-én Frigyest értesítve megválasztásáról, ezt per regni eiusdem prelatos, principes, barones, comites, nobües et civitatum locorumque eommunitates bekövetkezettnek állítja (Katona, i.m. XIII. k. 43. 1.), a márc. 9-i oklevél azonban nem hagy fenn kétséget, mennyire mértéken felül szépítette meg a valóságot. Ulászló felfogásának megfelelően szóltak párfhívei később, jún. 29-én ,,az egész ország Budán tartott generalis conventio"-járól (uo. 71.1.). 120 Mon. hist. Pol. XII. k. 411. és 415. 1. János zengi püspökkel és társaival partis unius, Michaele Ország, Banphi Paulo, Pancracio et Schoschistwano dominis partis nostre folytak a tárgvalások, mondja a kancellár. 121 Dl. 12.871. — Szerémi és Ernyey, i.m. 266. 1. 122 Katona, i.m. XIII. k. 26. sköv. 1.
