Századok – 1957
Közlemények - Baksay Zoltán: Czelder Orbán a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa 751
754 BAKSAY ZOLTÁN szervezetébe. November végén a Bajmóc ostromára készülődő Károlyi Sándor seregébert tünt fel.1 6 November 28-án Bajmóc alá érkezett a felvidéki hadjárat vezetője, Bercsényi Miklós is. Valószínűnek tartjuk, hogy Bercsényi már az előző évekből ismerte Czeldert. Felesége ugyanis Csáky-lány volt s ő maga is gyakran megfordult a Csákyak Szepesmegyei birtokain. Czelder pedig ebben az időben Káposztafalván élt, mely szintén a Csákyak birtokához tartozott. Másrészt a Csákyaknak is volt vashámoruk és egészen bizonyosan ismerték a tekintélyes hámoros polgárcsaládot. Feltehető, hogy Bercsényinek a Csáky család révén már korábban volt Czelderrel kapcsolata. Csak így tudjuk megmagyarázni azt a lépését, hogy még aznap Károlyival együtt továbbindult és Czeldert bízta meg az ostrom vezetésével. Bajmóc várát Frey Keresztély császári hadnagy védte 50 zsoldossal ós a környékről összetoborzott labancokkal. Az erős tornyokkal erősített és árkokkal körülvett vár védelmére ágyúkkal is rendelkezett. Czelder, akiknek csapata 1600 katonából ós néhányszáz felkelőből állott, ágyútűzzel kezdte az ostromot. A meleg fürdők között, a dombokon felállított ütegei erősen lőtték a var falait, de a várvívásban gyakorlatlan és éppen ezért attól még húzódozó katonáival nem tudott gyors sikert elérni.17 Első nagyobb vállalkozása sajnálatos kudarccal végződött. A következő azonban eredményesebb volt. Árva várának december 5-én történt elfoglalásánál kitüntette magát.1 8 A vár ostromáról emiél a szűkszavú tudósításnál többet nem is tudunk. Utána Czelder eltűnik a szemünk elől. Egyetlen adattal sem rendelkezünk, amely fényt vetne az 1703 végétől 1704 közepéig tartó, a szabadságharc történetében annyira jelentős félesztendőben Czelder Orbán tevékenységére. Tartózkodási helyét is csak hozzávetőlegesen és nagy vonalakban, a későbbi adatokból következtetve tudjuk megállapítani. Valószínűleg mint jelentéktelen, említésre sem méltó ezeres kapitány, Bercsényi mellett harcolt a Vág ós a Kiskárpátok vidékén. 1704 július közepén tűnt fel újra, Bajmóc ostrománál. Bajmócot előző évi sikertelen ostroma óta a kurucok ostromzár alatt tartották. Czelder július 7-én érkezett a vár alá ós még az éjjel felállította bombavető mozsárágyúit. Amikor a hosszú védelmi harcban kifáradt őrség másnap, július 8-án meglátta ágyúit, pár próbalövésnél többet be sem várva, megadta magát. Frey Keresztély parancsnokkal csupán három német ment el Komáromba, a többi az ostromló ezredhez csatlakozott. A várba szorult nemesek, élükön Hunyady András nyitrai alispánnal, letették a fejedelemnek a hűségesküt. Bajmóc kapitulációjával Czelder további hét ágyú, számos hozzávaló bomba ós különböző kézifegyverek birtokába jutott, melyekkel tovább növelte ezrede harci értékét.19 A Bajmócnál nyert ágyúknak hamarosan jó hasznát vették a kurucok a körülzárt trencséni vár ostrománál. Bercsényi iderendelte Czeldert ós maga is idejött az ostrom személyes irányítására. A vár parancsnoka, tartva az erősebb bombázásoktól, alkudozásba bocsátkozott, melynek eredményeképpen augusztus 10-ón a két fél megegyezett a megadási feltételekben, amire azonban nem kerülhetett sor, mert a császáriak erős sereggel felmentették a várat.2 0 Bercsényi ekkor már igen bízhatott Czelderben, hiszen a Nyitrát ostromló Scharudy főstrázsamester helyébe őt nevezte ki az ostromló sereg parancsnokává. Czelder a Trencséntől Nyitra alá szállított ágyúkkal 24-én meg is kezdte a vár bombázását. Nyitra hegytetőn fekvő erős, szabályos bástyákkal épített vár volt, de szűk belső területén a bombarobbanások nagy pusztítást vittek végbe. Czelder az olső napon csak húsz bombát lövetett be, de az őrség máris kénytelen volt a falakról a védettebb helyekre húzódni. Így életüket ugyan megmenthették, de a falak és bástyák védelmét el kellett hanyagolniok. Mire Bercsényi hadaival odaérkezett, az összelőtt várban szorult helyzetbe került őrség már képtelen volt a további védekezésre. Nyitra vára augusztus 25-én kapitulált.2 1 1704-ben Czelder tevékenységéről ennél többet nem tudunk. Ennek két oka lehet ; vagy nem vett részt nagyobb csatározásokban és ezért nem maradt róla semmi feljegyzés, vagy az óv végén bekövetkezett fegyverszünet miatt volt tétlenségre kárhoztatva. 3. A béketárgyalások sikertelensége és a szerencsétlen nagyszombati csata végérvényesen meggyőzték Rákóczit arról, hogy hosszú háborúra kell számítania. Tartós hadakozásra pedig az irreguláris kuruc hadsereg nem volt alkalmas. A jó felszerelt és a hadakozásban járatos császári hadakkal csak erős, alaposan kiképzett és fegyelmezett Uo. 44. I. " Uo. 41—44. 1. "Szentmiklóssy Godofréd krónikája. Történelmi Tár (továbbiakban : TT.) 1911. 207. 1. 11 Bajmóc ostromát Thaly írja le, i. m. III. 205. 1. "Uo. 205. 1. " Uo. 205.1. Berwaldszky, i. m. 16.1. II ritz, i. m. 22.1.
