Századok – 1957
Tanulmányok - M. Somlyai Magda: Turkevei szegényparasztok küzdelme a földért 1945–46-ban 716
TURKEVEI SZEO Ii\V PARASZTOK KÜZDELME A FÖLDÉRT 1945—46-BAN 745 1946-ban készült kimutatás szerint 25—50 k. holdas kulák maradt a városban 100, 50—100 holddal bíró 47.6 4 Az 1935-ös birtokstatisztika az utóbbi kategóriában 79 birtokost tűntetett fel. (A 25—50 holdas kategóriában a változást nem lehet kimutatni, mert az 1935-ös statisztika 5—50 holdas kategóriával dolgozik.) A 100—200 holddal rendelkező kulák ok számáról csak 1949-ből való adatunk van. Ez azonban még a kulákok korlátozása, a termelőszövetkezet-fejlesztés előtti időszak és azért adata még használható a földreform következtében kialakult helyzet illusztrálására. Eszerint tizenegy a 100—200 hold földdel rendelkező kulákok száma,6 5 míg az 1935. évi birtokstatisztika 31-et tüntet fel.66 A telekkönyvet a juttatottak többsége még 1946-ban megkapta. 1947-ben pedig szép népünnepély keretében valamennyiüknek átnyújtották. Ezzel a földreform véglegesen lezárult Turkevén. Befejeződött a Földigénylő Bizottság munkája. Helyét és szerepét, az új helyzetnek megfelelő új tartalommal az Ufosz — az Újonnan Földhözjuttatottak Országos Szövetsége -— helyi szervezete vette át. A föld tulajdonjogáért folytatott harc mellett a szegényparasztoknak egy másik, ugyancsak kemény küzdelmet is meg kellett vívniuk. Meg kellett küzdeniük a föld terméséért. Az, hogy a termelést, az ország léte szempontjából e döntő fontosságú feladatot, az újgazdák komolyan vették, nem kisebb záloga volt Turkevén a földreform sikerének, mint a kiosztott földek harcos megvédése. A termelés biztosításáért kifejtett erőfeszítésekről a Földigénylő Bizottság szórványosan megmaradt iratai ugyancsak tájékoztatnak bennünket . A legelső általános érvényű elkobzási határozatát a Bizottság március 30-án a termelés érdekével támasztotta alá. „A Földigénylő Bizottság úgy határoz, hogy nemcsak az elhagyott, hanem az elhanyagolt kertbirtokokat is igénybe veszi" — mondja ez a határozat.6 7 Ezt a — még ha a termelés érdekében történt is — kicsit túlhajtott álláspontot később oda módosították, hogy „az elhanyagolt kertbirtokok tulajdonosait a Bizottság beidézi és felszólítja birtokaik művelésére és amennyiben ennek nem tesznek eleget, földjeiket ezután sem művelik, a Bizottság igénybe veszi."6 8 1945. április 30-án tartott ülésén a Bizottság szembeszállt azokkal, akik a földosztást az anarchia céljaira, a zavarosban halászásra akarták felhasználni és nem gondolva a holnappal, a termelés érdekével, értékeket romboltak össze. Ezt írják ekkor : „Panasz merült fel, hogy az igénybe vett gazdaságokban sokan önkényesen járnak el, úgy az új, mint a régi tulajdonosok részéről. Ennek megakadályozására a Földigénylő Bizottság kihirdeti, hogy az igénybevett földbirtokon a Bizottság rendelkezik és senkinek nincsen joga semmit eltulajdonítani, vagy megrongálni."6 9 Erre az erélvre, határozottságra rendkívül nagy szükség volt, mert 64 „Kimutatás a város 25 — 50 kh.-as és 50 — 100 kh.-as kulákjairól" c. összeállítás, amelyet Türke ve V. B. titkára őriz. 65 „Kimutatás a város 100 — 200 kh -as kulákjairól" e. összeállítás, amelyet Turkeve V. B. titkára őriz., 66 Sajnos 1947-ből származó adatok nem álltak rendelkezésünkre, ezért kellett az 1945-ös adatokat felhasználni. Tudva azonban azt, hogy az 1946-os év harca az 1945-ben már kialakult állapot rögzítéséért folyt, s hogy az 1946. évi IX. tc. maga is az 1945-ös helyzetet szentesítette, joggal gondolhatunk arra, hogy a földreform végleges lezárásának időpontjában, 1947-ben a birtokviszonyok nem lehettek jelentősen mások, mint 1945-ben voltak. 67 Á.L. Szolnok. K. F. B. iratok Túrkeve sz. n. 88 Uo. sz. n. 69 Uo. sz. n.
