Századok – 1957

Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696

HA lJIAN YAGGYÁRTÁS MAGYARORSZÁGON A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT 711-Röviddel azután, hogy a repülőgépgyártás megindult, 1943 februárjában a német légügyi minisztérium már arról .értesítette a magyar hatóságokat, hogy a közös repülőgépgyártási programol ki akarja bővíteni. A németek eredetileg kétszeresére akarták fokozni a magyarországi repülőgépgyártást. A Minisztertanács 1943 márciusában foglalkozott a program felemelésével és hozzájárult, hogy a Dunai Repülőgépgyár termelését havi 50 db sárkányról 75-re, a Weiss Manfréd Repülőgépgyár termelését 200 db motorról 300-ra, a Győri Vagongyár kapacitását havi 50 db sárkányról ugyancsak 75 db-ra emeljék. A terv szerint ugyanakkor a Me—109 termeléséről a Me—209 termelésére tértek volna át. Az eredeti német tervekkel szemben tehát a Minisztertanács a repülőgépgyártási kapacitás 50%-os emelését engedélyezte. Ez újabb 50 millió P beruházást tett szükségessé. A termelés kibővítésére azért volt szükség, hogy újabb nagyarányú rendeléseket adhassanak a magyar repülőgépiparnak. A Weiss Manfréd Művektől (a Dunai Repülőgépgyárat is beleértve) újabb 498 db Me—210-es sárkányt és 1875 db DB—(503 típusú motort, Győrtől pedig újabb 434 Me—209-es sárkányt rendeltek meg. E pótrendelések értéke — 1943-as árakon — 837 millió P-t tett ki. A repülőgépgyártás két legjelentősebb vállalata a Weiss Manfréd Művek (a Dunai Repülőgépgyárral) és a Győri Vagongyár, amelyek — mint az előzőekben láttuk — a katonai teherautó- és harckocsigyártás terén is a legnagyobbak közé számítottak, a háború éveiben hatalmasan fejlődtek és magyarországi méretekben rendkívül magas munkáslétszámmal dolgoztak. A Győri Vagongyárban mintegy 10 000 munkás dolgozott 1943 végén, amelynek közel 75%-a az autó- és repülőgéposztályon volt foglalkoztatva, a Weiss Manfréd Műveknél pedig, a Dunai Repülőgépgyár 6000 munkásával együtt — ez a nagy munkáslétszám is mutatja, hogy a háborús évek legnagyobb ipari létesítménye volt ez az üzem — 1943 közepén kereken 38 000 munkás dolgozott* s 1944-re már ezt a létszámot is 57 000 főre tervezték felemelni. Már 1943-ban 4500 új munkaerőre lett volna szükség.84 Ugyanakkor a repülőgépgyártási program keretében 1943-ban bekapcsolták az ekkor létesített Pestszentlőrinci Ipartelepeket is. Az 50 millió P beruházással létrehozott vállalat havi 30 db Ju—87-es sárkány gyártására volt alkalmas. A gyár 80 millió P értékben 500 db sárkányra kapott megrendelést.8

5 A repülőprogram kibővítése ugyanakkor lehetőséget adott a repülőgépszerelvények hazai gyártásának kiépítésére is. Az 1941-es megállapodás értelmében a repülőgépfelszerelési cikkeket Németország szállítja. 1943-ban azon< ban, mint a Nemzeti Bank megállapította : „A felszerelési cikkek előállításának megkezdésére most megvolna az alkalom, később ugyanis nem valószínű, hogy a németek részéről meglesz a hajlandóság a magyar felszerelési ipar támogatására, míg most a németek ezt szívesen látnák . . . ma a féltett német szerszámgépkonstrukciókat is meg tudjuk vásárolni, holott béke idején erre gondolni sem lehet."86

A Kereskedelmi Bank valóban ki is használta a helyzetet és Budapesten az Elektromos és Finommechanikai gyár berendezését megvásárolva létrehozta a Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt-ot. Az első Messerschmidt-gépek mind a győri repülőgépgyárban, mind a Dunai-ban 1942 decemberében készültek el. Az eredeti elképzelés az volt, 84

O. L. Küm. Békeelőkészítő Bizottság. II/2. — 28/13. 85

K. G. L. Magyar Vagon- és Gépgyár 31 és 12, W. M. okmánytár 51 —999. 86

K. G. Ii. Magyar Nemzeti Bank Titkos Irattár. 21/1942.