Századok – 1957
Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696
HA lJIAN YAGGYÁRTÁS MAGYARORSZÁGON A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT 709-kiadták a megrendelést 40 db Zrínyi-rohamlöveg elkészítésére, amit 1944 folyamán a Weiss Manfréd-gyár szállított.71 A harckocsigyártás, amely az autó- és traktorgyártásból fejlődött ki, a gépipar háborús fejlődésének egyik fontos tényezője volt, hiszen sok új gép beállítását tette szükségessé, s a nagy gépgyárak kibővítésére vezetett. Fontos megjegyezni ugyanekkor azt is, hogy bár a harckocsigyártás kimondottan háborús iparág, mégis olyan termelőkapacitás kiépítését jelenti, amely béketermelés esetén is teljes egészében hasznosítható. Még jelentősebb volt a gépipar fejlődése szempontjából a repülőgépgyártás. Repülőgépgyártás már 1938 előtt is volt Magyarországon, habár méreteiben teljesen jelentéktelen. A Weiss Manfréd repülőgépgyár mellett 1937-ben már a Győri Vagon is felállította repülőüzem részlegét.72 Ez azonban még inkább javítással, mint gyártással foglalkozott. 1938-tól mindkét vállalat korábbi gyártási kapacitásukhoz képest jelentős megrendeléseket kapott. A Győri Vagongyár 1938-ban 12, 1939 tavaszán 7, 1940 tavaszán ismét 7, majd 1940 őszén 16 Sólyom típusú gépre kapott megrendelést,7 3 1 940-ben a magyar, illetve olasz típusú gépek mellett megkapják a német Focke-Wulf 58 típus licencét, s a Honvédelmi Minisztérium ebből is 30 gépet rendelt Győrben. Hasonló volt a helyzet Csepelen. 1940 őszén báró Weiss Alfonz a repülőgépgyár igazgatósági ülésén beszámolt arról, hogy a sárkányüzem (sárkányoknak a repülőgéptestet nevezték), valamint a motorgyártás igen szépen fejlődik. A sárkányüzem zuhanó repülőgépsárkányokra irányuló kincstári rendeésekkel van mintegy két évre elfoglalva. A motorüzemet az ezzel kapcsolatos motorgyártás hasonló időtartamra foglalja el. Mindkét üzemben jelentős beruházások is történtek.74 Ezekben az években a MÁVAG is megpróbált repülőgépgyártásra berendezkedni, de az ehhez szükséges gépeket nem tudta biztosítani.7 5 A gyártás tehát kibővült, de a légierő állomány bővítése még nagyobbrészt behozatal útján történt. Német- és Olaszországból igyekeztek importálni, meglehetősen kevés sikerrel, mivel mindig jóval kevesebb gépet kaptak, mint amennyit kértek. 1939 végén a hadsereg 259 repülőgéppel rendelkezett, éspedig 57 Sólyom- és 34 Héjjá 46 típusú közelfelderítővel, 16 Héjjá 70 távol fel derítővel* 69 CR—32, 17 CR—42 és 4 Héjjá 112 vadászgéppel, végül 62 Junkers 86 bombázógéppel.76 Ez az állomány 1941-re a következőképpen alakult: volt 162 vadász, 56 bombázó, 123 közelfelderítő, 13 távolfelderítő gép, összesen 363 hadigép, ami kiegészült 182 gyakorló, iskola és egyéb géppel.7 7 1941-ben a Weiss Manfréd-gyár 12, a Győri Vagon 20, a MÁVAG 30 db. Sólyom gépet készített el78 A motorgyártást a csepeli gyár mellett a MÁVAG végezte német licenc alapján. Hirth-féle motorokat gyártott, 1941-ben 20 db-ot készített el belőlük.7 9 A repülőgépgyártás fejlődésében a Szovjetunió elleni háború kirobbanása fordulatot hozott, A német katonai érdekek szükségessé tették a magyar-71 O. L. Küm. Békeelőkészítő Bizottság. 1/1-12. B/28., II. L. V. K. F. 178-5384-1943. 72 K. G. L. Magyar Vagon ós Gépgyár anyaga 75. csomó. 73 Uo. 122. csomó. 74 K. G. L. W. M. okmánytár. 55. 1033/6. A repülőgépgyár 1940. okt. 4-i igazg.ülése. 75 O. L. Országgyűlési Bizottság jkv. IX-267-1943. okt. 29. 76 H. L. V. K. F. 1939 — 129 — 5192. 77 Uo. 1941. 5141. 7S K. G. L. Magyar Vagon- és Gépgyár. 44. csomó. 79 O. L. Küm. Békeelőkészítő Bizottság. 1/1-12/13/28.
