Századok – 1957
Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696
702 BEHEND IVÁS— BÁNKI GYÖRGY münk fejlesztését is erélyesen folytatjuk. Az aknák gyártására egy teljesen új berendezést létesítünk, amely napi 1500 db előállítására lesz alkalmas, a régebben vállalt bővítéseket pedig annyira meggyorsítottuk, hogy napi 1000 db 15 cm-es lőszergyártási berendezés maholnap elkészül, a közép-és kiskaliberek tekintetében pedig szintén lényegesen hamarabb szándékozunk befejezni az eredetileg 1940. február l-re vállalt beruházásokat."3 2 Az 1938 második felében végrehajtott, illetve megindított nagyarányú fejlesztési program keretében a Weiss Manfréd Művek lőszergyárába hatalmas beruházásokat eszközöltek. 1938 márciusától a világháború kitöréséig 14 350 000 P-t fektettek be,33 majd ez az összeg 1941 végéig 44—45 millió P-re emelkedett.3 4 Emellett új üzemet is létesítettek, melynek kapacitása három műszakban 600 000 db töltény volt. Az üzemet a Honvédelmi Minisztérium kívánságára az ipar decentralizálása céljából Dunántúlon építették fel.3 5 Tüzérségi lövedékgyártás folyt, ha nem is túl nagy mértékben a Győri Vagongyár egyik részlegében is. A gyár lőszergyártó üzeme 1938—39-ben napi 350 ágyúlövedék gyártására volt berendezve. 1940 elején 1 millió P beruházással 1000 db lövedékhüvely előállítására bővítették ki a termelést. Emellett további üzembővítést terveztek repesz- és rombológránát kapacitásuk növelésére.3 6 1942-ben a lövedékgyártás napi 1200—1400 db-ra emelkedett. A tölténygyártás szempontjából igen jelentős volt a Vadásztölténygyár, amely főleg gyutacsokat szállított. A gyárnak üzemrészlege volt Székesfehérváron (1700 munkás), Magyaróvárott (2000 munkás) és Nagytétényben (550 munkás). Ezek az üzemek a legkülönbözőbb cikkeket — gyutacsoktól, ködgyertyától kezdve a páncéltörő ágy úig — szállítottak a hadsereg szükségletére.3 7 A Vadásztölténygyár 1938 után gyorsan fejlesztette üzemét. 1939-ben több mint 1,5 millió P-t fordított a katonai termelés fokozására, 1941 és 1942-ben 1,2 millió P-t. A székesfehérvári gyárat is jelentős any agi eszközök igénybevételével hozták létre. A gyár értéke 1940-ben 4,3 millió P-t tett ki.38 A gyalogsági és tüzérségi lövedékek gyártásában az említett üzemeken kívül a háború idején több más gyár is részt vett, így pl. a Magyar Rézhengerművek Rt. gyalogsági lőszert gyártott, a Láng-gyár aknákat, gránátokat, valamint 7,5, 10,5 és 15 cm-es tüzérségi lövedékhüvelyt stb.3 9 A töltény- és lövedékgyártás fejlesztése azonban a háború idején igen komoly nehézségekbe ütközött, A termelés folytatását veszélyeztette a rézhiány:. Éppen ennek elhárítására a réz helyettesítése szempontjából vált szükségessé a vashüvely gyártására való átállás. 1943-ban a tölténygyárak kapacitásuk nagy részét ugyanis már nem tudták kihasználni a rézhiány miatt, a vashüvelygyártásra viszont — legalábbis kellő mennyiségre — nem voltak berendezkedve a gyárak. A Honvédelmi Minisztérium 1943 elején felszólí-32 K. G. L. W. M. Lőszergyár. 87-8. 33 Uo. 34 Uo. 35 Uo. 36 K. G. L. Magyar Vagon és Gépgyár. 98. 37 K. G. L. Vadásztölténygyár. 8. Vasművek és Gépgyárak 50 esztendeje. 232. 1. és O. L. I. M. 57.940/1945. 38 K. G. L. Kereskedelmi Bank. Ipari titk. 14. Vadásztölténygyár. 39 K. G. L. Láng-gyár 1. Katonai ügyek 1944. febr. 9.
