Századok – 1957
Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696
HA lJIAN YAGGYÁRTÁS MAGYARORSZÁGON A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT 699-tott követeléseknek megfelelő hadiszerek kikísérletezésére állandó szubvenciókat bocsátottak a gyár rendelkezésére.1 6 Kimondottan a fegyvertípusok kikísérletezésére szolgált a Danuviagyár, mely ebben az időben kb. 100 munkással dolgozott, kevés, de igen modern géppel. A gyár automatikus fegyverek gyártására volt berendezve, de csak igen kis — napi 25—30 fegyver—teljesítőképességgel. Agyár vezetői két neves fegyverkostruktőr, Gebauer és Király voltak. Az ő konstrukciójuk alapján főleg szárazföldi és légvédelmi géppuskák gyártásával foglalkoztak.17 Ágyúk és lövegek kikísérletezésével a diósgyőri üzem volt megbízva. 1935-ben négy különböző lövegtípus — 10,5 cm-es löveg, 4,7 cm-es lovassági ágyú, hosszabbított csövű tarack és 7,8 cm-es gyalogsági löveg — kísérleti gyártásán dolgoztak.1 8 Végül fontos új területét képezték a modern hadiiparnak a finommechanikai és optikai ipar két legjelentősebb vállalata : a Gamma-gyár és a Magyar Optikai Műveli. Ez utóbbi a harmincas évektől főként katonai cikkek termelésével foglalkozott. Kapcsolatban állott a német Zeiß és Junghaus cégekkel a katonai optikai cikkek szabadalmait illetően. 1936-ban ez utóbbi céggel kötött megállapodás alapján kezdte meg a mechanikai lövedékgyújtók gyártását, aminek termelésére új üzemet építettek.19 Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a hadianyaggyártás mind kapacitás, mind közvetlen termelés szempontjából erősen bővült a 30-as években. Ide sorolhatjuk a békeszerződés által előírt egy gyárral szemben a Weiss Manfréd gyárat (melynek több részlege már közvetlen a fegyverkezés szolgálatában állott), a MÁV AG diósgyőri üzemét, a péti és a fűzfői gyárakat, a Fegyvergyárat, a Danuviát, a Gammát s a Magyar Optikai Műveket. Mindez kiegészült azzal, hogy egyes nagy nehézipari üzemeink, bár túlnyomóan még nem hadijellegű cikkeket szállítottak, a hadseregszállításokba is bekapcsolódtak.20 * 1938 januárjában Németország s Olaszország támogatásával a magyar kormány deklarálta Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Nem sokkal utána 1938. március 5-én Darányi miniszterelnök győri beszédében nyilvánosságra hozta a kormány fegyverkezési programját. 1938 második felében a győri programmal kezdetét vette a nemzetgazdaság háborús vágányra terelése, mely Magyarországnak a Szovjetunió elleni háborúhoz való csatlakozása után érte el tetőpontját. A modern háborúk időszakában a gazdasági élet és elsősorban az ipar egésze a hadsereg számára dolgozik. Az alapanyaggyártóipartól kezdve a papíriparig (mely a robbanószergyártáshoz szükséges nitrocellulozét állítja elő) minden iparág a hadiszükséglet szerves tartozéka, s éppen ezért igen nehéz a hadiiparokat a polgári szükségletre termelő iparágaktól elválasztani. Következik ebből, hogy tanulmányunk nem terjed ki a hadiipar egészére — hiszen ennek áttekintése az egész ipar áttekintését követelné, s túl széles feladat 16 Uo. 1935-94-105607 és 1935-91-105244. 17 Uo. 1933-70-105640, 1935-94-105607. 18 Uo. 1935-94-105607. 19 Országos Levéltár (O. L.) Iparügyi Minisztérium (I. M.). 1945 — 55580/B. 20 A Hoffherr-gyár tüzérségi vontatót, a Győri Vagongyár rohamsisakot állított elő stb.
