Századok – 1957
Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654
MAGYAR ÉS SZERB MUNKÁSOK ÉS SZEGÉNYPARASZTOK KÖZÖS HARCAI 1905—1907-IiEN 677 A vajdasági munkásság 1905-ös harcában a legnagyobb sikert a szerb szociáldemokraták érték el, amikor a föllendülő tömegmozgalomra támaszkodva összehívták a magyarországi szerb szociáldemokraták első kongresszusát 1906. január 7—8-ára Újvidékre.* Ezt a kongresszust a SzDP XII. kongresszusán végrehajtott pártszervezeti szabályzat módosítása alapján tartották meg. A szabályzat 5. §-a szerint : „Több megyei szervezet, a szükséghez mérten bizonyos országrészek, vagy külön nyelvi területek összefoglalva, kerületi szervezetet alkothat."36 A szerb szociáldemokraták egy részének azonban nem volt elegendő az SzDP szervezeti szabályzatában a nemzetiségi munkások számára biztosított ilyen önálló szervezkedés sem. így azután a magyarországi szerb szociáldemokraták első kongresszusán éles összecsapás zajlott le az önálló szerb nemzeti munkásmozgalom kialakítására törekvő és a SzDP szervezeti szabályzatban lefektetett nemzetiségi munkásmozgalmi szervezkedési elvek hívei között. Érdekes, hogy a Narodni Glasz, a szerb szociáldemokraták lapja, a kongresszusról írt beszámolójában egy szót sem ír a szerb szociáldemokraták között a munkásmozgalom nemzetközi egysége kérdésében fennálló nézeteltérésekről és vitákról. Alap — írásaiból ítélve — nyilván szilárdan a SzDP irányvonala híveinek kezében volt. A Népszava a következőkben számolt be a szerb szociáldemokraták közt a kongresszuson lezajlott vitáról : „A kongresszuson 2 irány jutott kifejezésre. Egyik rész azt vélte, hogy sokkal hasznosabb lesz, ha a szerb politikai mozgalom teljesen külön szervezkedik, önálló pártadórendszerrel, autonóm szerb pártvezetőséggel, amely azonban a magyar pártvezetőséggel a legszorosabb összeköttetésben álljon. Végre azonban a másik irány győzött, amely az egységesség álláspontját védelmezte."3 7 A Zasztava, a szerb radikálisok lapjának 1905. december 28-án közölt tudósítása szerint a vita nem zárult le ilyen egyszerűen a SzDP szervezeti szabályzatában foglalt irányzat híveinek győzelmével. „Hosszabb vita után elhatározták — írja a lap —, hogy 11 tagú bizottságot választanak, amely tárgyaljon a központtal, s ha az ide titkárt nevez ki és többet ad a lapra és más szükségletekre, akkor nem szakadnak el. Véglegesen jövőre, a nagybecskereki kongresszuson döntenek majd erről." Különböző jelek tényleg arra mutatnak, hogy a kongresszuson a SzDP irányvonalának hívei nem tudtak véglegesen felülkerekedni. Ez kitűnik a kongresszuson elfogadott határozatok első pontjából is. A kongresszuson elfogadott határozatok a következők :37c [ 1. A heti tagsági díj 5 fillér. Újvidéken szerb titkárságot szervezzenek, fizetett titkár szerkesztővel. Ha a központi pártvezetőség hajlandó lesz a titkárságot eltartani, akkor az 5 fillérből 1 fillért a központi pártvezetőségnek, egyet a titkárságra Újvidékre küldenek; ellenkező esetben mindkét fillért Újvidékre küldik. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy ha a SzDP központi vezetősége nem hajlandó szerb titkárságot fenntartani, akkor a szerb szociáldemokraták a központi vezetőség ellenére maguk tartják azt fenn. 36 A magyarországi szocialisztikus . . . 1905. 191. 1. 37 Népszava, 1906. jan. 12. „A szerb ajkú elvtársak értekezlete." 37a Narodni Glasz. 1906. jan. 15. „Nevezetes napok." * A kongresszus előzményeinek, lefolyásának, valamint a vezetőségen belüli harcoknak ismertetésére e tanulmány keretében nem térünk ki.
