Századok – 1957
Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654
MAGTAR ÉS SZERB MUNKÁSOK ÉS SZEGÉNYPARASZTOK KÖZÖS HARCAI 1905—1907-BEN 675 Az újvidéki munkásszervezetek is rohamos fejlődésnek indultak 1905 első felében. „Egy éve Újvidéken még szinte semmilyen munkásmozgalom sem volt — írja a Narodni Glasz 1905. augusztus 15-én —, de ma már van 8 szakmai szövetségünk, Narodni Glaszunk, politikai szervezetünk, szakszervezeti tanácsunk, felemeltük a munkások osztályöntudatát, sikerrel vezettünk le 6 sztrájkot stb." 1905 végére a szakszervezetek száma Üjvidéken 9-re emelkedett.2 6 A SzDP újvidéki taglétszámának rohamos növekedése is az újvidéki munkásmozgalom nagy föllendülésének beszédes bizonyítéka. A SzDP-nak 1905. január 1-én 386 újvidéki tagja volt, áprilisban 520, május 15-én 830 junius végén több mint 1000, október végén pedig 1300 tagja volt,2 7 tehát 10 hónap alatt közel négyszeresére emelkedett a SzDP tagjainak száma. Számos esemény tanúskodik amellett, hogy milyen nagy ebben az időben az újvidéki munkásmozgalom ereje. A kőművesek és kádármunkások szakmai szövetsége például közhírré teszi, hogy Üjvidéken szervezetlen munkás nem kaphat munkát.2 8 A munkásmozgalom ereje 1905 második felében még a hatóság embereivel, helyi kiskirályokkal is sikerrel száll szembe. 1905 november elején dr. Balla Aladár városi főjegyző, a Függetlenségi Párt elnöke, kénytelen volt bocsánatot kérni a SzDP és a szakszervezet helyi vezetőitől, különben a munkások nem voltak hajlandók építeni neki.2 9 Az újvidéki munkásmozgalom erejét mutatja, hogy a SzDP helyi szervezetének harcias vezetői jelentős munkástömegek mozgósításával és harcbavetésével megakadályozzák, illetőleg megzavarják más pártok gyűléseit, így például augusztus 20-án mintegy ezer munkás szervezetten elment a Függetlenségi Párt gyűlésére és ott hangos tüntetést rendezett.3 0 Szeptember 4-én Mezőfi Újjászervezett Szociáldemokrata Pártja akart Újvidéken gyűlést tartani, de a szociáldemokrata munkások megakadályozták.3 1 A szerb szociáldemokratáknak a dolgozó tömegek megnyeréséért a leghevesebb harcokat kellett vívniok a Szerb Radikális Párttal, amely jelentős tömegbefolyással rendelkezett a szerb munkások és dolgozó parasztok között is. Ez a harc megfigyelhető a Narodni Glasz és a Zasztava hasábjain folyó szüntelen, kiélezett polémiákban. A radikálisok és a szerb szociáldemokraták igyekeztek kölcsönösen megzavarni egymás gyűléseit, szónokaik beszédet mondani a másik párt gyűlésén. Az éleződő politikai helyze1 ben napirenden voltak a verekedések a radikálisok és a szociáldemokraták között. Ebben a feszült légkörben történt, hogy egy összeszólalkozás alkalmával Száva Topalov újvidéki radikális lakatos leszúrta Milán Szrpszki 24 éves szociáldemokrata nyomdászt, aki belehalt sérüléseibe.3 2 1905-ben Újvidéken szerb ipari munkásokból kialakult egy kicsiny vezető mag, amely önfeláldozóan dolgozott a szerb munkások szervezésén. Ennek a vezető magnak a lelke ebben az időben a legtevékenyebb szerb 26 Népszava. 1906. jan. 12. ,,A szerb ajkú elvtársak értekezlete". 27 Narodni Glasz. 1905. nov. 1. „Egy tanulságos számadás". 28 Narodni Glasz. 1905. júl. 1. 29 Narodni Glasz. 1905. nov. 15. „Megszüntették a bojkottot, a szervezettség újabb győzelme". 30 Narodni Glasz. 1905. szept. 1. 31 Narodni Glasz. 1905. szept. 20. 32 Narodni Glasz. 1905. szept. 20. 10*
