Századok – 1957

Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654

MAGYAR ÉS SZERB MUNKÁSOK ÉS SZEGÉNYPARASZTOK KÖZÖS HARCAI 1905—1907-BKN 673 Míg 1903-ban mindössze 4 sztrájk volt a Magyarországhoz tartozó vajdasági területen, addig 1904-ben 13-ra, 1905-ben pedig 29-re emelkedett a sztrájkok száma. A sztrájkok számának növekedésénél jóval nagyobb arányban nőtt meg a sztrájkoló munkások száma : az 1903-as kb. 290-ről 1904-ben 1014-re, míg 1905-ben már 3071 a sztrájkokban résztvevő vajdasági munkások száma. A sztrájkok évről évre hevesebb lefolyásúak, hosszantartóbbak voltak. Ezt világosan bizonyítják az elveszett munkanapokról szóló számadatok, amelyek azt mutatják, hogy 1904-ben 4 és félszer, 1905-ben pedig 18-szor több munkanap veszett el a vajdasági üzemekben a sztrájkok következtében, mint 1903-ban. 1905-ben az egész évben lefolytatott 29 sztrájkharc közül 27 az óv első felében zajlott le, amit egyrészt az orosz forradalom közvetlen forradalmasító hatásának, másrészt a SzDP vezetői sztrájkellenes politikájának tulajdoníthatunk, akik a Ivristóffyval történt megállapodás után igyekeztek választójogi térre terelni a dolgozók harcát. Az 1905-ös sztrájkokat nagyobb számuk és nagyobb tömegességük mellett még az is az előző évi sztrájkok fölé emeli, hogy ebben az évben már egy sor nagyobb vállalatnál van sztrájk. (1904-ben csak kisipari sztrájkok voltak : szabók, kőművesek, szobafestők, asztalosok, bocskorosok, ácsmunkások stb. sztrájkoltak.) 1905. május 2-tól 14-ig Újvidéken a selyemgyárban 306 munkásnő sztrájkolt és követelte munkabérének emelését, valamint munkaidejének 10 órára való leszállítását. A rendkívül súlyos kizsákmányolásnak kitett munkásnők sztrájkja, amelyben a gyárban dolgozó 10—-12 éves kislányok is résztvettek, kellő anyagi támogatás híján eredménytelenül végződött. A szintén újvidéki Zikmund és társa gépgyárban május 15. és 21. között (közvetlenül a nagy budapesti vasassztrájk előtt) 58 munkás vívott eredményes bérharcot. Újverbászon a Hungária kendergyár munkásai folytattak elkeseredett harcot. Június 20-tól október 25-ig sztrájkoltak, hogy akkordbér helyett napidíjat harcoljanak ki. Mivel a tulajdonosok nem voltak hajlandók teljesíteni a munkások követelését, a sztrájk miatt a gyár egész évben nem áztathatott kendert. Nagykikindán a MAV 400 földmunkása áprilisban 8 napos sztrájkkal 5 %-os béremelést harcolt ki. Ugyancsak Nagykikindán a Schaaf keményítőgyár 50 munkása ért el májusban 10%-os béremelést.2

1 A sztrájkoló kisipari munkások közül érdekes az újvidéki asztalosmunkások esete, akik a többi újvidéki munkás szolidaritására támaszkodva úgy kényszerítették követeléseik teljesítésére a bútorüzem tulajdonosokat, hogy az egyik bútorgyárban szövetkezeti műhelyt nyitottak. A hatóságok nem mertek erőszakot alkalmazni a sztrájkoló asztalosmunkások ellen, mert a szakmai bizottságok kijelentették, hogy erőszak alkalmazása esetén szolidaritásból kimondják Újvidéken az általános sztrájkot.2

2 A jelentősebb kisipari sztrájkok közül meg kell még említeni a nagybecskereki szabómunkások sztrájkját, amely a szakmában országos jelentőségre tett szert, ,,A nagybecskereki szaktársak által kivívott árszabályt 21

A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1905. évben. 695 — 710.1. 22

Narodni Glasz. 1905. júl. 15. „Az asztalosmunkások sztrájkja". 10 Századok