Századok – 1957
Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654
MAGYAR ÉS SZERB MUNKÁSOK ÉS SZEGÉNYPARASZTOK KÖZÖS HARCAI 1905—1907-BEN 657 Láthatjuk tehát, hogy a Vajdaság a gyáripari fejlődés szempontjából igen elmaradt terület volt. Mindamellett a munkásmozgalom szempontjából jelentős az a tény, hogy az ipar és az ipari munkásság néhány városban koncentrálódott, amelyek azután a munkásmozgalom központjaivá váltak, így a munkásság legerősebben koncentrálódott a Bácskában Újvidéken, míg a Bánátban Nagybecskereken. 1905—1906-ban, amint a későbbiekben látni fogjuk, éppen ezekben a városokban alakult ki a fellendülő szerb munkásmozgalom központja. 2. A szeri tőke szembeszegülése az uralkodó magyar tökével A vajdasági gyáripar vázolt fellendülése a századforduló után szoros összefüggésben van a hiteléletben megnyilvánuló nagyfokú megélénküléssel. A megélénkülés oka abban kereshető, hogy az imperializmus magyarországi kibontakozásával a gyarmatok nélkül maradt osztrák és magyar tőke a csekély tőkekiviteli lehetőség mellett kénytelen beérni a belső, nemzetiségeklakta területeken történő tőkebefektetésekkel, a fokozottabb kizsákmányolás lehetőségének reményében. Másrészt a Vajdaságban a ,,hazai" szerb tőke is erőteljesen aktivizálódik. Egy része igyekszik alkalmazkodni a beáramló osztrák és magyar tőkéhez és annak érdekeltségeiben megszerezni a saját profitját, míg a másik része kétségbeesetten ellenáll a magyar és az osztrák tőke beáramlásának és saját, legtöbbször formájában is kimondottan szerb nemzeti jellegű pénzintézeteket, vállalatokat alapít. Nézzük meg közelebbről egy bácskai és egy bánáti helység példáját. Újvidéken 1906-ban a következő bankok működtek:5 1. az Osztrák—Magyar Bank újvidéki fiókintézete ; 2. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Fiókja. Ez az osztrák tőkével volt szoros kapcsolatban a Wiener Bankvereinen keresztül, amelynek Belgrádban is volt fiókintézete, a Szerb Hitelbank (Szrpszka Kreditna Banka);6 3. az Újvidéki Takarékpénztár, amely 1,000,000 korona alaptőkével dolgozott, magyar tőkeérdekcltség volt ; 4. a Központi Hitelintézet R. T., amelyet 1890-ben szerb tőkések alapítottak 400,000 korona alaptőkével ; 5. 1906-ban szerb tőkések alapítják meg 300 000 korona alaptőkével a Szerb Takarékpénztár R. T.-t. Nagykikinda bankjainak példáján is világosan látható, hogyan igyekszik a századforduló idején a szerb tőke elkülönülni.7 Itt 1869-ben az Első Nagykikindai Takarékpénztár és 1872-ben a Na^ykikindai Kerületi Első Takarékpénztár még magyar, német, szerb tőkések részvételével alakult meg. 1892-ben már kizárólag szerb tőkések alapítják a Közgadasági Bank R.T.-t. Ezen a három helyi pénzintézeten kívül fiókintézete volt 1906-ban Nagykikindán a Szegedi Kereskedelmi és Iparbanknak, a Brassói Nemzeti Bank R.T.-nak és a Temesi Agrár Takarékpénztárnak. A példák tucatjait lehetne felsorolni, hogyan alapítják —főleg a XX. század első éveiben — a Vajdaság szerblakta helységeiben a szerb bankokat, hitelintézeteket, hitelszövetkezeteket. * Magyar Compass 1906/7,1. rész, 988. 1. 0 V. A. Upenitc: Munkásmozgalom Szerbiában az első világháború előtt. Voproszi Isztorii. 1955/7, 113. 1. 7 Magyar Compass 1906/7,1. rész. 661. 1. 9 Századok
