Századok – 1957

Tanulmányok - Kovács Endre: Az 1846. évi galíciai parasztfelkelés magyarországi hatásához 625

-632 KOVÁCS ENDRE történelmi analógiát Galícia és Magyarország között. A galíciai és a magyarországi társadalmi viszonyok között a hasonlóság az első pillantásra nyilvánvaló volt. A magyar nemességnek a galíciai eseményekkel kapcsolatos magatartása joggal érdekelhette Bécset, Itt a korhadt abszolutista rendszer politikájának irányíl ói -— személyszerint mindenekelőtt Metternich — több évtized óta gyógyíthatatlan rögeszmeként hittek abban, hogy a magyar ellenzéki politika főbb képviselői szakadatlanul ki vannak téve a külföldi forradalmi propaganda csábításainak és az adott történelmi alkalommal nem fognak habozni, hogy hozzányúljanak a forradalmi változtatás eszközeihez. Világosan kifejezésre jutott ez az aggodalom Metternichnek 1844. évi előterjesztésében, amely kijelenti, hogy Magyarország a forradalom előcsarnokában van és ha idejében gátat nem állítanak a pusztítás elébe, akkor az országban szunnyadó forradalmi elem az egész államépületet elsöpri.1

0

Metternichék a forradalmi mozgalom gyújtóanyagát nem utolsó sorban a külföldi propagandában, a határokon túlról érkező izgatásban látták. Érdeklődésük különösen a franciaországi lengyel emigráció tevékenységének szólt. A francia forradalmi ügynökök mellett a lengyelek — mint a forradalmi szellem szakadatlan erjesztői — kötötték le leginkább Sedlnitzky és a kiterjedt rendőri kémhálózat figyelmét. Kétségtelen, hogy a bécsi rendőri szerveknek ez a gyanúja Magyarországgal kapcsolatban egyáltalán nem volt alaptalan aggódás. Hosszúra nyúlna, ha itt ismertetni próbálnék azoknak a lengyel emisszáriusoknak a tevékenységét, akik a 30—40-es években politikai célzattal megfordultak Magyarországon és kapcsolatokat teremtettek itteni politikai körökkei. Vissza kellene mennünk a 30-as évek második felének galíciai összeesküvő mozgalmaihoz, melyek számos részvevője menekült Magyarországra s itt különösen a nemzetiségek mozgalmaival teremtett kapcsolatot, hogy a lengyel forradalmi terveknek megnyerje ezeket. Bécs, Pozsony és Pest volt, a galíciai összeesküvő körök tevékenységének fő színhelye. A bécsi rendőrség feje előtt nem volt ismeretlen az a körülmény sem, hogy az 1846. évi krakkói felkelés szervezői Magyarországot — különösen pedig annak ruszinok és szlovákok által lakott részét — is belevették terveikbe. Fegyvert, pénzt és emberanyagot reméltek a felkelők Magyarországról és a magyarországi támogatás elnyerése végett nem késlekedtek emisszáriusokat küldeni át a galíciai határon. A mindhárom megszállott országrészre vonatkozó felkelés katonai terveit Mieroslawski dolgozta ki s e tervben a Kárpátok különösen fontos szerepet játszanak ; a Kárpátok alkotják a felkelt Lengyelország legszélsőbb falát s egyben rejtekhelyet a reguláris csapatokkal szemben ; ezen keresztül kellett volna beözönlenie a magyarországi segítségnek is Galíciába. A terv jelentős részét alkol ja a Sanok ellen tervezett támadás, melynek északnyugatról Brzozów és Krosno felől kellett elindulnia. A támadásba beletartoztak Przelecz Lupkowska és Kalnica községek. Ez utóbbi felől a Magyarországon élő Bulharynnak kellett vezetnie a helyi erőket és a magyarországi segédcsapatokat, A kárpáti hegyi falvak paraszti lakosságának megnyerése főként Julian Goslar feladata volt. Goslar a galíciai falvak meglátogatása után átkelt a Kárpátok szorosán és Magyarországra érkezett (valamikor 1845 decemberében), felkereste Bulharynt s megbeszélte vele a galíciai betörés terveit. Két 10

Aphoristische Bemerkungen über die ungarischen Zustände zu Ende des Jahres 1844. Közli Viszcta Gyula: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Bpest. 1930. H. r. LXIX-LXXI. 1.