Századok – 1957
Tanulmányok - Kovács Endre: Az 1846. évi galíciai parasztfelkelés magyarországi hatásához 625
AZ 1X4«. ÉVI GALÍCIAI PARASZTFELKEL KS VIAG YA KÖHSZÁGI HATÁSÁHOZ 627 A Galícia területén széles körben működő összeesküvő szervek tevékenysége elé az osztrák hatóságok mind súlyosabb akadályokat gördítettek. Hozzájárult ehhez az a körülmény is, hogy az összeesküvők nem riadtak vissza a terrorcselekményektől, merényletektől sem, ami végülis a hatóságok bosszúját vonta maga után. 1839 decemberében a przemysli összeesküvők elhamarkodott akcióra szánták rá magukat, sikertelen merényletet követtek el Guth rendőrbiztos ellen, akiben a lengyel demokrata mozgalmak legkíméletlenebb ellenségét látták. A katonai jellegű összeesküvés további tevékenységét lehetetlenné tették az 1840-ben foganatosított letartóztatások, melyek 1841-ben olyan méretűekké váltak, hogy 1844-ig a galíciai összeesküvő mozgalom alig hallat magáról. Ekkor kezdődik újabb nagy lendülettel a szervezkedés, melynek irányítói között ott látjuk az 1846-os krakkói felkelés vezetőit (Teofil Wisniowski, Franciszek Wiesiolowski, Eduard Dembowski). A mozgalom kiemelkedő irányítói között elsősorban Dembowski kelt figyelmet, mert ő már fokozottabb mértékben fordult a parasztság felé. Dembowski készítette elő — kiváló munkatársával, Julian Goslarral együtt — Galícia'nyugati területein a talajt a krakkói felkelés számára. A nép körében végzett propagandája nem csak azt a célt szolgálta, hogy megnyerje a készülő forradalom számára a parasztokat, hanem hogy sikerrel ellensúlyozza a bécsi kormány politikáját is, mely ugyancsak a parasztok megnyerésére irányult. Dembowski tevékenysége nem maradt sokáig titok. az osztrák hatóságok előtt, melyek a „kommunisztikus felkelés"-től tartva széleskörű agitációt indítottak a falvakban a parasztság megnyerésére. Üres ígéretek, a feudális viszonyok eltörlésének megcsillogtatása, pénzjutalom, kitüntetés kilátásba, helyezése *- ezek voltak a parasztok megnyerésének eszközei. Az események megmutatták, hogy Bécs nem is számított rosszul, amikor a nemességgel szemben magát a jobbágyság védelmezőjének és jutalmazójának tüntette feL Galícia — melynek nagyobb fele már 1772 óta Ausztriához tartozott — a múlt század 30-as éveiben Európa gazdaságilag leghátramaradottabb területének tekinthető. A gazdasági kizsákmányoltság együtt járt a nemzeti elnyomással. Gazdasági tekintetben Galícia elmaradt Csehország, Magyarország és Lengyelország többi része mögött is, mert míg Poznan környékén már érvénybe lépett a jobbágyfelszabadítás, a Kongresszusi Királyság területén kohók és szövőgyárak épültek, itt, a Kárpátok lábánál az osztrák kormány még azokat az iparágakat , is tönkretette, amelyek korábban fejlődésnek indultak. Galicia a fejlettebb osztrák ipar felvevő piacává vált, megmaradt kezdetleges agráralakulatnak, mely ökröket, gabonát szállított Ausztriának s felvette a Monarchia többi részeinek gyári termékeit. Hiányzott a kereskedelem, nem voltak nagy városok, a lakosság a nemesi udvar és a falu között oszlott meg. Az alapvető társadalmi ellentét is a nemesi udvarok és a sötétségben vegetáló paraszti tömegek viskói között feszült. Galíciának 1846-ban 4 920 000 lakosából közel négy millió volt a paraszt. 2558 nemesi udvar állott szemben 546 000 parasztgazdasággal. A paraszt a földesúr jobbágya volt s robottal tartozott neki; a földesúr a maga tisztviselői (mandatáriusai és juszticiárusai) révén gyakorolta a joghatóságot a falvakban. II. József rendeletei korlátozták a feudális szolgáltatásokat, megtiltották a földrablásokat s részletes forrásanyaga és irodalma). K. Lewicki: Pamietniki spiskowców i wiezni<>w Galicyjskich w latach 1832 — 1846. 1954. St. Kieniewicz: Ruch chiopski w Galicji w 1846 roku. 1951. 8*
