Századok – 1957
Tanulmányok - Wittman Tibor: A harmincéves háború keletkezésének és jellegének kérdéséhez 603
A HARMINCÉVES HÁBOIÍl' KELETKEZÉSÉNEK ÉS JELLEGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ 623 a megértéséhez a hadtörténet a legnélkülözhetetlenebb segítség.6 4 AzáHandó hadsereg hián ya nemcsak a koncentrált h adműveleteket, a mozgékonysá got stb. akadályozt a, han em a központi hatal mat pénzügyi Wn is "gyre jobban kiszolgáHjitta a rendi érdekeknek. így alakult a helyzet Csehországban és méginkább Magyarországon a harmincéves háború előtti évtizedekben. Magyarországon a földesúri árutermelés talaján ekkor következett be az örökös jobbágyság viszonyainak végleges megszilárdulása, ami óriási lendületet adott az itteni rendiségnek, a „nemesi szabadság" uralmának. Messzi távlatban ugyan e fejlődés segítette a Habsburgcentralizációt azzal, hogy annak a parasztságnak az erőit kötötte gúzsba, amelynek az ellenállása nemcsak a földesurakra, hanem az idegen uralomra is óriási veszélyt jelentett.6 5 Egyelőre azonban a magyarországi rendek centrifugál is töjekvései jkvényesültck, szövetségben a cseh korona tartományainak ren'deivel. Ezt az átmeneti előretörést a Bocskai-szabadságharc és az 1607— 1608-as hajdúfelkelés sikerei tett ék lehetővé azáltal, hogy a Habsburg-udvar és a katolikus reakció kétségbeesett próbálkozásait visszavetették, a rendi előjogokat biztosították a központi kormányzattal szemben, és az ország (benne a rendek) viszonylagos mozgásszabadságának garanciájaként Erdélyt függetlenítették a Habsburgoktól. A bécsi béke alapján 1608-ban olyan hatalmi helyzet alakult ki, amelyben a központi hatalom lényeges pozíci ók fe ladá sára kényszerült a Habsburgországok rendeinek konföderációival szemben. Kialakult a rendi konfö derációk államközi szövetsége, melyben a cseh és magyar rendek játszották a vezető szerepet. Ezzel szemben a Habsburg-udvar tehetetlen volt és a Khlesl-féle politikának a kompromisszumos megoldásokat kellett keresnie, mint pl. az 1614-es linzi gyűlésen.6 6 Ez az egyensúly-állapot nem ta rtbatotLsokáig, felborulása a szembenálló felek, elsősorban a rendiség t ársa dalm i meghatározottságától függött: milye n a sz omszédos rendek közti összeműködés, milyen az összet ételük, melyik réteg alkotja lóerejük et, kik a vezetőik é s főképpe n az volt a kulcskérdés,"hogy a városok és parasztság irányában miI yeiLbázist4,udtak teremteni politikájuk számár a? 6 7 A csehországi és magyarországi rendiség belegyökerezése a „második jobbágyság" feudális viszonyainak talajába olyan körülmény, mely óriási 64 A régi feldolgozások alapján új szempontokat vet fel e kérdéshez Perjés tanulmánya Zrínyi Miklós válogatott műveinek legújabb (1957) kiadásában. Itt csupán annak megjegyzésére szorítkozunk, hogy nem véletlen, hogy a németalföldi forradalom tapasztalatai alapján éppen az Orániaiak újításai mutatták meg először a kiutat a hadrendszer válságából. Az ő nyomukon indult el Gusztáv Adolf. V. ö. Fruin: Tíz év c. művét, legújabban G. Oestreich: J. Lipsius als Theoretiker des neuzeitlichen Machtstaates. Historische Zeitschrift 1956. Heft 1. 65 V. ö. Mákkai László: A kuruc nemzeti összefogás előzményei. Bpest, 1956. 66 A részletekre : Magyar Országgyűlési Emlékek XII. Hafnmer-Purgstall: Khlesl's Leben II., Huber: Geschichte Österreichs IV. Chlumecky: Carl von Zierotin, IIa Bálint: Az 1614-iki linzi egyetemes gyűlés. Bécsi Magyar Tört. Intézet Évkönyve 1934. Magyar Nemzet Története VI. kötete, Hantsch, i. m. stb. 67 A rendiség összetételének, fejlődósének analitikus vizsgálata hiányzik Magyarországon . Főleg a legfontosabb réteg, a vármegyei nemesség gazdasági és politikai tevékenységének története ismeretlen. Hajnik Imre, Botka Tivadar, Osváth Gyula ós mások csak a vármegyei szervezetet tanulmányozták. A parasztsággal való hazafias összefogás kérdését már jobban tárgyalja a modern magyar történettudomány. Összefoglalóan: Sinkovits —Wittman — Heekenast: Magyar történet 1526 — 1711. 1955. (egyetemi jegyzet), Makkai, i. m., Benda Kálmán: A Bocskai-szabadságharc c. szemelvényes forrásgyűjtemény bevezető tanulmánya stb. A városok kérdése ilyen szempontból is el van hanyagolva.
