Századok – 1957
Tanulmányok - Wittman Tibor: A harmincéves háború keletkezésének és jellegének kérdéséhez 603
618 AVITTMAN TIBOR vulgármaterialista álláspont értékelte.5 1 Nagyon sok függ attól, hogy az árutermelés mily mélyen hatotta át az illető földesúri osztályt és hogy ennek melyik rétege nyomta rá a bélyegét a rendi apparátus működésére. A XVI. században még a szlachcic-nemesség alakította a lengyel „nemesi köztársaság" fejlődését, de a XVII. században már a nagybirtokos arisztokrácia lett a hangadó politikai tényező. III. Zsigmond uralma ennek megerősödését mozdította elő. Mindez csakhamar visszahatott a királyi hatalom mozgási lehetőségeire is. Amikor II. Fülöp spanyol király éppen III. Zsigmond segítségével akart 1595-ben haditámaszpontot kiépíteni a Balti-tengeren a holland kereskedelem ellenőrzésére, az árutermelő, gabonaexportban érdekelt lengyel urak buktatták meg a tervet. Később is a központi hatalom minden egyes lépésénél komolyan számításba jöttek a rendek szempontjai. Jól megérteti ezt a lengyel diplomácia példája az 1618—1620-as években. III. Zsigmond fenntartásnélküli híve volt a Habsburg-hatalomnak, és igyekezett minden lehetőséget felhasználni a csehek, magyarok harcának gyengítésére, sőt hátbatámadására, és noha személyes vágya nyílt intervenció megszervezése volt II. Ferdinánd érdekében, nem tehette ezt. Tekintetbe kellett vennie a lengyrel rendek meggondolásait, melyek nem keresztezték ugyan a király cseh- és magyarellenes lépéseit, de azoknak bizonyos határokat szabtak. E fenntartások fejeződtek ki abban a külpolitikában, amely nem ment el a nyílt háborúig, és megelégedett Homonnay pénzelésével és portyázó zsoldosok, a lissowskiak rá^szabadításával a cseh, magyar területre.5 2 A Habsburg—lengyel blokk fogalmát tehát ilyen körülmények figyelembevételével kell használni. A politikai bizonytalansági tényezők ereje jól lemérhető magában a Habsburg hatalmi rendszerben is. Ennek súlypontja még továbbra is Spanyolország maradt, melyet a spanyol Habsburgok egy hatalmas kontinentális birodalom középpontjává akartak tenni, miután a tengereken fokozatosan elvesztették a hegemóniát. E törekvéseket egyre kisebb belső erőforrások támasztották alá. A spanyol társadalom gazdasági potenciálja nemcsak ipari, hanem mezőgazdasági téren is érezhetően meggyengült a XVII. század elejéig (moriszkók elűzése, a Mesta szerepe stb.), a gyarmatok kifosztása, a nemesfém j nagy tömege pedig nem a középkori termelés felbomlásához és a manufaktúra„ iparhoz vezette a spanyol gazdaságot. E gazdaság szerkezetét elkerülték azok a roppant kincsek, melyek a parazita uralkodó osztály és a despotikus jellegű abszolutizmus hatalmát duzzasztották fel ideiglenesen, és lehetővé tették, hogyr az állam pénzelhesse külső szövetségeseit, elsősorban az osztrák Habsburgokat és a katolikus német fejedelmeket. De a németalföldi forradalom, a nyugati országok erősödése, a törökkel való harcok, általában a széles fronton vezetett külpolitika III. Fülöp uralma idején egyre kevesebb terjeszkedési lehetőséget engedett a spanyol nagyhatalomnak, és e tényezők hozzájárultak a Habsburgok két ága közti súrlódások fokozódásához is. III. Fülöp mint II. Miksa unokája igényt tartott Magyarországra, Csehországra, és 1617-ben csak olyan 51 Angyal Dávid, Károlyi Árpád egyrészről, Ágoston Péter ismert műve [A világi nagybirtok története] másrészről eléggé szemléltetik az álláspontokat. Gierke dualista elméletét nálunk Szekfü Gyula dolgozta ki. A rendi kérdésre általában: O. Hintze: Typologie der ständischen Verfassungen des Abendlandes. Historische Zeitschrift 1229. Heft. 1. 233. 1. etc. 62 A Zbaraski-féle ellenzék szerepére Czaplinski: Szlachte, stb. Szkice v dziejow Slaska, 295 — 298.1., uö. „Sobótka" 1947-es számában, 11". Sobieski: His to ire de Pologne. 1934. Paris. 195-196. 1.
