Századok – 1957

Tanulmányok - Wittman Tibor: A harmincéves háború keletkezésének és jellegének kérdéséhez 603

606 AVITTMAN TIBOR dulásának. Mindebben döntő szerepe volt a harmincéves háborúnak, melynek következményeit a kapitalizmus fejletlen erői nem tudták legyűrni.1

3 A XVII—XVIII. századi visszaesés méreteit Kuczynski eltúlozza, a Science and Society hasábjain lezajló Dobb—Sweezy—Takahashi-vita a kapitalizmus genéziséről viszont észre sem veszi. Mások (Meuvret, Romano stb.) krízis helyett inkább depresszióról beszélnek, melyet a fejlődés velejárójának tartanak.14

Magának a harmincéves háborúnak a szerepéről megoszlanak a vélemények, és erősödik az a felfogás, mely csak a háború-okozta mennyiségi változásokat hangsúlyozza ki. így pl. G. Franz nem látja olyan súlyosnak a háború németországi következményeit, mint az utána bekövetkező agrárkrízist.15

Újabban Steinberg és Ergang száll szembe a rombolásról alkotott torzító nézetekkel azon az alapon, hogy a német városi fejlődést általánosabb gazdasági tényezők tették tönkre, a termelőerők pusztulása pedig nem is volt rendkívüli.16

Már a század elején Srbik sem értett egyet a háború pusztító hatását eltúlzó felfogással, és rámutatott az 1620—23-as nagy németországi pénzkrízis következményeire.1

7

Mindezek az álláspontok önmagukban sok helyes részletet tartalmaznak, de egészükben nem fejezik ki a lényeget és a kellő arányokat. Ilyen körülmények között méltányolni kell azokat a felismeréseket, melyek a harmincéves háború viszonyainak megértéséhez vezető politikaitörténeti kulcsot a németalföldi forradalomban találják, és az európai „krízist" is e forradalom győzelmének kibontakozásához fűzik. Ilyen a kiindulópontja Bindoffnak, és ez Vajnstein gondolatmenetének is egyik legfőbb érdeme.18 A helyes kiindulás mindjárt maga után vonta a következő lépést: az ő nyomukon Polisensky, az 1618—20-as csehországi felkelés diplomácia-történésze, aki a háborút magát a feudális osztályok válságával hozza szoros kapcsolatba, felteszi a kérdést, hogy miért éppen Csehországban kezdődött el a harmincéves háború? Általában a közép-európai országok és a nyugati kapitalizmus összefüggéseire keresi a választ, a cseh felkelést finanszírozó holland (De Geer) és más családok szerepén, valamint a nyugati kormánypolitika haszonleső, gyáva magatartásán igyekszik érzékeltetni Közép-Európa óriási passzívumát.1

9 Mélyebben igyekszik a kérdés társadalmi tartalmát megragadni az a lengyel történeti iskola, mely a „második jobbágyság", a közép-európai társadalmak elmaradásának gyökereit kutatja. Malowist szerint a XVI—XVII. századtól kezdve a nyugati ipar és kereskedőtőkések tevékenysége nagyban 13 Hobsbawm: The crisis of the 17. century. Past and Present 1954. no. 5 — 6, passim. 14 Kuczynski: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte. Berlin, 1951. 165 — 169. 1. Science and Society 1950, vol. XIV. 2., 1952. vol. XVI. 2., 1953. vol. XVII. 2., Meuvret: Conjoncture et crise au XVH. s., Annales. 1953. no. 3., Romano: A Florence au XVII. s., Annales. 1952. no. 4. 15 G. Franz: Der dreißigjährige Krieg und das deutsche Volk. Jena. 1940. 16 Steinberg: The Thirty Years War : a new interpretation. History, Vol. XXXII. 1947. R. Ergang: The Myth of the alldestructive fury of the thirty-years war. 1956 (USA). 17 Srbik: Der staatliche Exporthandel Österreichs von Leopold I. bis Maria Th. Wien, 1907. Einleitung. 18 Bindojj: The Netherlands and England : The Parting of the Ways. Utrecht, 1949. Vajnstein, i. m. 19

The Thirty Years War. Past and Present. 1954. nov., Politika nizozemské a ceské povstani 1618 — 20. Historicky Sborník H. 1954. Praha. Vö. még Angiié a Bilá Hora c. művét (1948).