Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
.1 MAU YAR RENDI ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN 599 Bár a központi hatalom tevékenységének lényeges része a folyamatos jogszolgáltatás biztosítása s a kérdés fontosságát az országgyűlési deeretumok egymást követő, bővítő vagy akár csak megismétlő határozataikkal eléggé kiemelték, Hunyadi, kormányzósága alatt, mint láttuk, kevés figyelemre méltatta a bíróságok munkáját. Vitéz terve ellenben kiterjeszkedett erre is. Sőt nemcsak azt követelte, hogy az oktávákat tartsák meg, a főbíróságok pedig rendszeresen dolgozzanak, hanem a sallarium elveszítésével kívánta megfenyegettetni az ítéletek végrehajtásában hanyag bírákat. Lényegében megegyezett a Hunyadi mellé 1446-ban rendelt kormányzói és a Vitéz elgondolása szerint megszervezésre kerülő királyi tanács, mivei mindkettő tagjai választás útján nyerték el megbízatásukat. A reájuk épülő kormányzati rendszer azonban már alapvetően különbözött. Hunyadi és kormányzói tanácsa mellett, sőt a valóságban felette állott az országos tanács, a nagybirtokosoknak ez a teljesen szabályozatlan alaktalan testülete,61 4 amely a következetes munka végzésének minden feltételét nélkülözte, amint két kancellárja — Agmándi és Szilasi — s helyettesük, Bothos István működése igazolja. Ezzel a rendszertelen szervezettel szemben Vitéz javaslata olyan kormányzatot óhajtott felállítani, amely önkéntelenül is egy centrális szerkezetű, harmonikus renaissance-építmény képét vetíti az olvasó elé. Két tanácsot kívánt megszervezni. Az egyik a király mellett működne. Ez kis létszámú s úgy jönne létre, hogy ,,a magyar urak" maguk köízül néhányat megbíznának, hogy felváltva a király mellett legyenek és őt támogassák. Ezek a tanácsosok, akiknek rátermett, szorgalmas és jó érzelmű, nem saját hasznukat kereső, hanem a közérdeket tisztelő embereknek kell lenniök, munkájukért, talán azért, mert az országon kívül végeznék, fizetést kapnának. Alakulna azután ugyancsak az országgyűlés résztvevőinek választásából egy másik, nagyobb tanács is. Ennek tagjai itthon tartózkodnak s feladatuk a fontosabb kérdésekben a királynak segítségére lenni, ha ez hozzájuk fordul s megkeresésére „minden ügyben az egész ország nevében válaszolni és határozni, még pedig azért, mert az országgyűlés nem mindig hívható könnyen össze".615 Ez a kormányzati rendszer teljesen rendi jellegű. Mindkét tanács választott tagokból áll s az ország nevében, a választóitól reáruházott hatalommal látná el feladatát. A feladat pedig cselekvő közreműködés a kormányzásban s ugyanakkor az uralkodó ellenőrzése. A rendi jelleget erősen hangsúlyozza az országgyűlés döntése, amely a nagyobb tanács tagjainak egyharmadát a köznemesek közül választotta ki.61 6 A jövő fejlődésének szemszögéből nézve a legjelentősebb mozzanat egyrészt a nagyurakból álló idejétmúlt királyi tanácsnak az eltörlése, másrészt a király mellett működő titkos kancelláriának a fennmaradása. Az uralkodó kívánsága, hogy Vitéz számára biztosítani kell a kancellári sallariumot, kétségtelenné teszi, hogy a titkos kancellária a rendi tanácsosok 614 Ebben a vonatkozásban ki kell egészítenünk Komjáthy (id. h. 44. 1.) megjegyzését, hogy „az országtanács oklevelein, az országtanács működése idején, csak a kormányzó adott commissiot". Az országnagyok 1447. febr. 20-án Ciliéi birtokadományozásához hozzájárulva, oklevelüket ily kancelláriai jegyzettel bocsátották ki: Ad commissionem comitis Ladislai de Palocz iudicis curie regie. (Dl. 34.734.) 615 Similiter vult dominus rex, ut intra regnum Ilungarie eligantur alii consiliarii in maiori numero, ut si quando contingant maiora negotia, que per consiliarios cum rege exeuntes forte comode illic expediri non possent, dominus rex possit huiusmodi aliis consiliariis intra regnum existentibus scribere, qui plenam facultatem habeant super omnibus rebus nomine totius regni respondendi et concludendi. 616 Fraknói, 136. 1.
