Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
596 MÁLYtTSZ ELEMJÉH titkos kancellária felújítása és vezetésének Vitéz kezébe helyezése, majd a kormányzói tanácsnak az átalakítása. Egyenesen érthetetlen, miért nem viselhette Vitéz a titkos kancellár címét s volt kénytelen familiarisaival dolgozni, mint Ivanich Pállal, aki azután leveleinek töredékeit is összegyűjtötte. Bizonyos, hogy Vitéz, ha nemcsak fogalmazza a kormányzó és az országos tanács diplomáciai iratait, levelezését, hanem kancellária élén állhat, ezt magas fokra emeli, segítségével pedig a tanács átformálódását is elősegíti. Ily átalakításra szükség volt, mert a tanács abban a formában, ahogyan Hunyadi mellett működött, nem volt más, mint az országos tanács alacsonyabb fokú fiókintézménye. Míg ott a prímás vagy Újlaki közvetlenül adtak kifejezést felfogásuknak, Hunyadi mellett familiarisaikkal képviseltették érdekeiket. Nem nagyurakra volt szüksége Hunyadinak, hanem olyr an köznemesekre, akik legalább annyira tanácsadói, amennyire a Zsigmond mellett tevékenykedő egykori alkancellárok voltak s ezzel a tanács kormányzati szakemberek munkahelyévé változik. Az, hogy Hunyadi ízig-vérig katona volt, akinek idejét hadjáratai és a felkészülés reájuk állandóan ígénybevették, csak magyarázza, de feledtetni nem képes a kínálkozó jó alkalom elmulasztását. Mindenképpen nehéz elfojtanunk a megjegyzést, hogy a főurak féltékenységén, a köznemesi consiliariusoknak dominusaikhoz ragaszkodásán, Bothos István ingatag hűségén kívül —- s bizonyára még hosszasan lehetne felsorolni a további mozzanatokat — végső soron mégiscsak azon torpant meg a központi hatalom megszilárdítása, hogy Hunyadi előtt fiánál kevésbé volt tudatos a békés államszervező munka fontossága. Ezt a jelenséget nem takarhatja el szemünk elől az a tény sem, hogy Hunyadi kormányzósága alatt a közállapotok anarchikus jellege inkább csökkent, mint fokozódott. A familiarisi szervezet, amelyre Hunyadi támaszkodott, az államigazgatás funkcióit csak azért volt képes ellátni és a rendet fenntartani, mert a dominus tekintélye, hadvezéri tehetsége, magával ragadó lelkesültsége és nem utolsó sorban gazdagsága mindenkit óvatosságra intett, Maga a szervezet lényegében egyszerűbb annál is, amely Cillei Ulrik rendelkezésére állott. A bán mellett a szlavón prothonotariuson kívül consiliariusokat és kancellárt találtunk s olyan bizalmasabb irodai személyzetet, amelynek a keze alól kikerült okleveleket titkos pecséttel volt szokás megerősíteni. Hunyadi a maga szerényebb apparátusát, amelyet vagyonának és tisztségeinek jövedelméből tartott el és növelt, kormányzósága alatt nem próbálta oly tengellyé tenni, amelyre állami feladatok elvégzésére hivatott új központi szervezet ráépíthető, sőt arra sem törekedett, hogy úgy illessze be a meglevő kormányzati rendszerbe, hogy ez az ő akaratának a végrehajtójává legyen. V. László megkoronázása után Vitéz végre elérte az őt megillető helyet: a gyermekkirály mellett a titkos kancellárságot. Joggal tehetjük fel, hogy Hunyadival szoros együttműködésben óhajtotta szolgálatát végezni. Barátságuk és eddigi közös munkájuk ezt kívánta, érdekeik azonossága is erre utalta őket. Mégsem így történt. Hunyadi megtartotta magának a királyi jövedelmek feletti rendelkezés jogát s ennek birtokában az eredetileg bizonytalan, sehol pontosan körül nem írt főkapitányi hatáskört igyekezett minél szélesebbé tenni. így próbálta ellensúlyozni Cillei befolyását s megakadályozni, hogy ez unokaöccse mellett, annak nevében kormányozzon a királyi tanács és a kancelláriák hagyományos rendszerének segítségével. Ténykedésében az egyházi és világi főuraktól, a királyi tanácstól függetlenül járt el. Ennek mellőzése magától értetődő. Vetély-
