Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
588 MÁLYPBZ ELEMÉI!. elismerését függőben hagyta, az 1453-i országgyűlés pedig érvénytelenítette azokat. Hunyadi, majd V. László hozzájárulásának megnyerése tehát biztonságot nyújtott számára, illetőleg lehetővé tette egy országgyűlési végzés, a törvény megkerülését. Hunyadi, miként Agmándira, Bothosra is úgy tekintett, mint akire támaszkodhatik s akinek felhasználása előnyt jelent számára. Éppen ezért szavának teljes súlyával melléje állt és azonosította magát törekvéseivel, amidőn személye körül kitört az ún. dömösi konfliktus. Mint régóta ismeretes, Hunyadi kétszer került szembe a pápai kúriával. Az első alkalommal Cillei embere, Zólyomi Bálint helyett hívét, Csupor Demetert óhajtotta zágrábi püspökké tenni, ez a törekvése azonban nem járt sikerrel.57 0 A másik esetben eredményes volt fellépése. A jó jövedelmű dömösi prépostságot a pápa 1447-ben pálos perjelséggé alakította át, ezzel egyidejűleg azonban az országos tanács úgy határozott, hogy Zsigmond régi tervének megfelelően Budán új káptalant alapít, mégpedig a dömösinek a javaiból, Hunyadi pedig addig is, amig a terv megvalósul, a királyi főkegyúri jog alapján, a pápa megkérdezése nélkül Botlios Istvánt a prépostság élére állította.57 1 A pápa jelöltje, névszerint Kapus Bálint, a Szt. Péter-bazilika egykori magyar gyóntatója s a pálosrend generalis procuratora 1449-ben, amidőn megjelent javadalmának átvétele végett, általános visszautasításra talált. A pápa előtt Hunyadi és az országos tanács nevében Vitéz János ismételten erélyesen kifejtette, hogy az összes egyházi javadalmak felőli rendelkezés és adományozás jogát, mint emberemlékezetet meghaladólag érvényesülő királyi kegyúri jogot mindenképpen fenn akarják tartani, készek tehát a prépostság kapuit inkább az ellenség, mint a Kapushoz hasonló barát előtt megnyitni, a szabadság megcsonkításába pedig nem egyezhetnek bele, mert ha annak befellegzett, vége van magának az országnak is. Az ügy^ végül is kompromisszummal végződött. Hunyadi rábeszélésére Kapus lemondott igényéről, viszont a kormányzó és az országos tanács beleegyeztek, hogy a kérdés a pápa érzékenységét kímélő módon, supplicatiora adott döntéssel nyerjen megoldást. V. Miklós pápa tehát 1451-ben a dömösi pálos perjelséget ismét prépostsággá alakította át, beleegyezett, hogy Budán új prépostság létesüljön, a két javadalmat egyesítette s első préposttá, a betöltést ez alkalommal magának tartva fenn, Bothos Istvánt nevezte ki.572 Ez birtokszerzését mint prépost tovább folytatta, 1453-ban a Pest megyei Püspök predium királyi jogát kapta meg az uralkodótól, ekkor^ már legutóbbi nagyobb szerzeménye után Tahi István néven,573 1455-ben pedig másodmagával a Pilis megyei Bia birtokot.57 4 Élete lényegében megegyezik az ítélőmesterek pályafutásával, amelynek legjellegzetesebb vonásait majd Werbőczy fogja meghatványozottan felmu-5,0 Fraknói: A kegyúri jog. 147. sköv. 1. 671 1449. jún. 9-én Bothost dömösi prépostnak mondja Pálóczi országbíró. (Dl. 5665.) 672 Fraknói, i. m. 163. sköv. 1. Bothos dömösi prépostsága magyarázza meg, miért kelt az országos tanács nevében oly sok oklevél Dömösön. Pl. 1451. máj. 9. : Károlyi okit. n. k. 286. 1., 1451. aug. 31. : Sopron vm. okit. II. k. 371. 1.; 1451. dec. 20. : Frangepán okit, I. k. 377. 1., 1452. márc. 27. és 30. : Leleszi konvent orsz. lt. Acta anni 1452. nr. 3. ós 25. ; 1453. ápr. 7. : az V. László nevében kiadott rendelet nostram specialem in presentiam idéztet, Hazai okmt. IV. k. 372. 1. és Héderváry okit. I. k. 277. 1., 1454. márc. 5.: Bánffy okit. I. k. 677. 1. Nem az országos tanács ott tartózkodását igazolják az adatok, mint Knauz is gondolta, még kevésbé V. Lászlóét, hanem csak Bothosét. 573 Dl. 14.602. 574 Dl. 14.930.
