Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
A MAGYAR BBNDI ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN 585 Zsigmond és Albert csehországi tartózkodása alatt Vitéz velük volt 1436-tól 1439-ig.54 5 s mint Büki, ő is diplomáciai és kormányzati munkát végzett. Vitéznek Zsigmond új jellegű tanácsához kapcsolódó tevékenysége kitűnő alkalmat biztosított, hogy tehetségéhez és képességeihez illő munkát végezzen, uralkodóját kísérve látókörét bővítse, a német és cseh kancellária alkalmazottjaival, a közös munka végzése közben, személyes kapcsolatba jutva megismerkedjék az új művelődés elemeivel. így jutott oda, hogy 1440-ben elkísérje azt a küldöttséget, amely Krakkóba ment Ulászló meghívására. A magyar követek egyike sem volt személyes kapcsolatban Vitézzel, tehát egyikük sem vitte magával, hanem a főurak, a tanács megbízásából mint az ország prothonotariusa ment velük és foglalta írásba az Ulászló által elvállalt kötelezettségeket. Az Ulászló- és Erzsébet-párt közti viszályok sem érintették titkos kancelláriai állását. Itteni prothonotariusi tisztét 1444 februárjáig megtartotta. Akkor azonban csalódottan és elkeseredve visszavonult Váradra, prépostsága székhelyére.54 6 Amidőn a királyi tanács országos tanáccsá lett, ez a változás nem a kancelláriában érte. Talán ez is oka volt, hogy nem ő lett a tanács kormányzati munkáját irányító kancellár és az ország pecsétjének őre. A kormányzásból azonban Vitéz a titkos kancellária működésének szünetelése alatt sem vonta ki magát. Cím és hivatali állás s vele járó külön jövedelem nélkül, csak mint váradi prépost, majd püspök szolgálta tehetségével ós tollával hazáját. Ragyogó levelei, amelyeket majd Hunyadi, majd az országos tanács nevében fogalmazott meg, pótolták a titkos kancelláriát és ma is elfedik a világ szeme elől a törést, amely azzal következett be, hogy nem őt találták méltónak Várna után az ország főkancellárságára.54 7 Bármily odaadással és becsvággyal kezdte meg 1453-ban királyi titkos kancellári munkáját, a közben elveszett nyolc esztendő nyom nélkül nem múlhatott el. Joggal tehetjük fel, hogy nem egy fiatal ember maradt észrevétlen, akit, éles szemével felismerve rajta a tehetség jegyeit, olasz egyetemeken taníttatott, otthon pedig munkatársaivá nevelt volna. Bizonyára különös figyelmet érdemel ezek után, hogy milyen volt az a központi hivatali szervezet, amely 1445-től 1452 legvégéig egyedül viselte a kancellária címét s kik voltak vezetői, akiknek működése az országos tanács életével forrott össze. Az a két férfiú, akik mint az ország főkancellárja és az ország ítélőmestere a tanács bizalmának birtokában tevékenykedtek, jól illett az országos tanács uraihoz. Az Agmánd nemzetségből származó, Kolozs megyei birtoka után Kecsetinek is nevezett Agmándi Péter54 8 Zsigmond diplomatái közé tartozott. 1435-ben, amikor már valamelyik olasz egyetem látogatásáról tanúskodóan, a kánonjog doktora s erdélyi — szolnoki — főesperes, a király megbízásából a pápánál követségben járt Firenzében.54 9 1 43 9-ben Erzsébet királyné alkancellárja, Albert halála után pedig ugyanannak kancellárja. Már mint kancellár kapott tőle 1440. január 13-án hat Doboka megyei falut, valamint további 545 Zsigmond 1437. nov. 24-i adománylevele egyébként ki is emeli Vitéznek külföldön teljesített szolgálatait. 546 Fraknói: Vitéz élete. 17. sköv., 25. 1. 547 Helyesen állapította meg Komjáthy M., régi tévedéseket oszlatva el, hogy Vitéz nem mint kancellár, hanem mint az országos tanácsnak és Hunyadi legszűkebb baráti körének tagja fejtette ki tevékenységét. (Hunyadi kormányzói kancelláriájáról. Levéltári Közlemények. 27. [1956] 37. 1.) 548 Karácsonyi: Magyar nemzetségek, I. k. 76. sköv. 1., Csánki, V. k. 367., 427. 1. 549 Lukcsics, II. k. 374. sz. — Fraknói V.: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szent-székkel. Bpest, 1902. II. k. 23. 1.
