Századok – 1957

Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529

A MAG YAK RUN" DI ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN 577 volt a legnagyobb bizalom jelénél. Zsigmond ily módon juttatta nagyobb szerephez az alkancellárokat s tette őket kancellári familiárisokból a tanácsban a kancellár szinte egyenrangú társaivá. A birodalmi alkancellár, Schlick Gáspár későbbi politikai szereplése éppen úgy mutatja intézkedésének helyességét, mint Albeni nagyobb és titkos kancelláriai helyettesének, Gathalóci Mátyásnak rátermettsége. Ez ugyanis Albeni halálakor, 1433-ban egykori urának örökébe lépett s most már ő lett a magyar főkancellár, ugyanakkor azonban megmaradt titkos alkancellárnak. Főleg Zsigmond külföldi tartózkodásának idejében vehető észre, mennyire átalakult a körülötte levő tanács. Hiányzanak belőle a fő országos móltóságok viselői, mint a nádor, országbíró vagy tárnokmester, a bánok és a vajdák, hiányzanak azok az urak, akiket csak nagy vagyonuk jogosít a királyi udvarban tartózkodásra s helyettük köznemesi származásuakat találunk ; így Guti Országh Mihály kincstartót, Aranyi Istvánt, a királyi jogügy igazgatóból lett nógrádi ispánt, továbbá az egykori magyar alkancellárt, Szentgyörgyi Benedeket, egy volt titkos alkancellárt, Csapi Lászlót, sőt időnkint Uski János budai prépost is, aki a XV. század első éveiben mint titkos kancellár egyházpolitikáját sugalmazta, fel-feltűnik környezetében, pénzügyi szakemberként pedig mellette van külföldi útjain az olasz származású Bajmóci Noffry Lénárd. Főleg Csapinak igen bizalmas munkatárs gyanánti szereplése jelzi a fordulatot. Neki, Pálóczi Mátyus és Imre familiarisának, amidőn urainak titkos kancellári működése végetért, ki kellett volna válnia Zsigmond környezetéből. Ehelyett évekig ott látjuk őt vagy minden cím nélkül, vagy mint volt alkancellárt emlegetve, mintha az uralkodó tanácsosa volna. Valóban az is, éppen csak nem nevezik rendszeresen consiliariusnak, bár a tisztség ekkor már nem ismeretlen a magyar kormányzásban.498 A király személye körüli kormányzó testületnek a kialakulását döntően segítette elő Zsigmondnak gyakori külföldön tartózkodása. A nagyurak többségét a költséges utazgatások magától adódóan visszatartották, hogy a király mellett legyenek, másokat pedig Zsigmond vicariusi megbízással Magyarországon hagyott, hogy itthon intézzék az ügyeket. A nádor, az esztergomi érsek és a többi egyházi s világi főméltóság hatásköre és tekintélye egyáltalán nem csökkent, szavuk azonban, mivel nem volt módjukban állandóan hallatni, veszített súlyából. Az új rendelkezéseket ők már készen kapták, azok felvetésébe és kibocsátásába nem folyhattak be. A király és tanácsosai azonos felfogású csoport, döntéseit nem kompromisszumok árán, hanem a realitások és az állam érdekeinek figyelembevételével hozza meg. Vele szemben a nagyurak tömege kisebb jelentőségű. Zsigmond utódja alatt a kancellárok és alkancellárok mellett a tanácsosok, tehát az uralkodói környezetnek, a királyi udvarnak azok a tagjai, akiket az oklevelek ily névvel illetnek, megtartották helyüket. Pl. Szentgyörgyi Benedek székesfehérvári prépost Albertnek is consiliariusa maradt, hasonlóképpen Stock János orvos, szepesi prépost.499 Mindezek a tanácsosok s velük együtt a kancelláriai vezetők nem tisztviselők még, s nekik jut a legkevésbé eszükbe, hogy ilyenekké legyenek. Valamennyien, kivétel nélkül, felfelé törnek. Vagyon és hatalom után sóvárognak és csillapíthatatlan szenvedéllyel vetik magukat mindkettő után. Birtok, 498

Főleg diplomáciai iratokban tűnik fel az elnevezés (pl. 1431-ben : Fejér, X/7. k. 329.1.). Udvari lovagjának és tanácsosának nevezi Zsigmond Várdai Miklóst 1437-ben. (Zichy okmt. XII. k. 170. sköv. 1.) 499

Háziig, k. 161., 169. 1., Fejér, X/7. k. 612. 1. és XI. k. 271. 1. 4 Szálad ok