Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
A MAGYAR RENDI ÁLLAM HUNYADI K0RÁJ3AN 537 megye küldötte, nagyjában szintén a hármas beosztást követte. Azaz a mágnások és a megyei követek névsora közé iktatva itt is találkozunk olyanokkal, akik egy harmadik csoportba tartoztak. így a már ismert Necpáli Lászlót követően Kisvárdai Miklós és Domokos, Csapi Ákos, Nagymihályi László, majd Szerdahelyi Imre és Ders, Tapsonyi Anthimi Miklós nevével.35 5 Reájuk is vonatkozik mindaz, amit az 1447-i csoport jellemzésére előadtunk, figyelmünket azonban fordítsuk most a követek közt felsorolt Kállai János és Szokolyi Miklós felé. Egymás mellett szerepelnek, mindketten szabolcsi nemesek s így bizonyára mint megyéjük küldöttei jelentek meg. Szokolyi 1446-ban Hunyadi familiarisa volt,35 6 Kállai ugyanakkor megyéjét képviselte az országgyűlésen, a következő évben pedig mindketten szabolcsi ispánok,35 7 anélkül azonban, hogy az előbbinek a kormányzóhoz fűződő kapcsolata megváltozott vagy meglazult volna.35 8 Egy évvel korábban, 1446-ban Szabolcs megye ispánjaivá a Kállai családnak egy másik tagját, Lőkös Jánost és Várdai Miklóst nevezte ki forma szerint az országgyűlés, helyesebben az itt együtt levő országos tanács.35 9 Kettőjük közül Várdai a függetlenebb ; nincs semmi nyoma, hogy valamiféle /amiliaritás fűzte volna bárkihez is. Ellenben Kállai Lőkös János megelőzőleg — bár nem megszakítás nélkül — sokáig a Pálócziak familiarisa volt. Eleinte, még Zsigmond uralkodása alatt Pálóczi Mátyus nádor alnádora, majd ennek halála után Pálóczi György esztergomi érseket szolgálta.36 0 Rövid ideig tartó ispánságát 1447-ben ismét a Pálócziak szolgálatával cserélte fel : mint az országbíróvá lett Pálóczi László familiarisa az alországbírói munkakört látta el.36 1 Érdekei szemmel láthatóan szorosan fűzték a Pálócziakhoz. Szinte úgy tűnik fel, Szokolyinak Hunyaditól függőségére gondolva, mintha a család juttatta volna az ispánsághoz is. Mégis tévednénk, ha csak az egyik bárói család satellesét látnók benne. Mint procurator, ispánságát megelőzőleg, Brankovics György pereit vitte s a szerb fejedelem évek múlva is elvárta tőle, hogy álljon ki mellette a királyi kúriában, amidőn itt a kormányzó elfogatása miatt elmarasztalták. Kállai azonban nem volt hajlandó magáévá tenni Brankovics érvelését, hogy a bárók, amidőn megerősítették Hunyadival kötött egyezségét, egyáltalán nem a kényszer hatása alatt cselekedtek, következőleg a kormányzónak meg kell tartania Ígéreteit s az elmarasztaló döntés ellen tiltakozást nem is jelentett be. Sőt ehelyett békülésre és egyezkedésre hívta fel a fejedelmet, erős színekkel ecsetelve Hunyadi fegyveres készülődését, vállalva, hogy mind ezzel a szemrehányások özönét zúdítja magára. Brankovics szakított is vele s elégedetlen felek módjára felszólította nála levő peres okleveleinek visszaszolgáltatására.362 Kállai magatartása kétségtelenül önállóság bizonysága. Sem familiarisi kapcsolata, sem ügyvédi érdeke nem akadályozza meg, hogy döntő kérdésben 355 Kovachich: Sylloge I. k. 90. sköv. 1. 356 Zichy okmt. IX. k. 108. I. 357 Uo. 162. 1. 3B8 1449-ben és 1450-ben Szokolyi a szabolcsi ispán, ugyanőt Hunyadi 1449-ben tokaji várnagyának, castellanus noster-nak mondja. (Uo. 207., 208., 230. 1.) 359 Preiati, barones, nobiles et proceres regni Hungarie universi 1446. jún. 20-án állították ki oklevelüket. (Dl. 55.326. Vö. Kovachich: Supplementum II. k. 45. 1.) 360 Dl. 54.956. és 55.128. Az utóbbi szerint 1438. márc. 3-án Albert királyt*! domino archiepiscopo referente engedélyt kapott, hogy Kálióban vásárt tarthasson. 361 Dl. 55.347. ós 55.364. Az 1447. márc.. 25-i decretum egy példányát már mint alországbíró kapta meg. (Zichy okmt. IX. k. 155. 1.) 362 Thallóczy: Szerbia 144., 158., 164., 165. 1.
