Századok – 1957

Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529

534 MÁLYIÍSZ ELEM fi It 400 forintért a Turóc megyei Jahodnik birtokot szerezte meg, 1441-ben pedig az ugyanottani Blatnica várat 9000 forintért.34

5 Perényi Pál. Nem azonos Perényi Péter országbíró fiával, aki 1440-ben Késmárk város kapitánya volt. Az ő atyját Dánielnek hívták, maga pedig a Szabolcs megyei Várdán élt. 1456-ban Hédervári László egri püspök familiarisa; urát ekkor öt lándzsával szolgálta. Későbbi adatok is a Szabolcs megyei jómódú köznemesek egyikének mutatják, akinek a Várdaiak atyafiságos hangon izengettek.34

6 Soós György és István. A Sáros megyei Sóvári Soós család tagjai. Együttesen Sáros megye ispánjai 1437-ben és ezt a tisztüket megtartották Albert uralkodása alatt is. Az ispánságot Zsigmondtól Sárosvárral együtt zálog gyanánt 1500 aranyforintért szerezték meg. Ugyancsak zálogba vették Zsigmondtól 1800 aranyforintért Kissáros birtokot, oly módon, hogy az összeg lefizetésével kiváltották Tarkőitől. Testvérük, Péter 1436-ban a bécsi egyetemen tanult. Soós Istvánt Zsigmond aule miles-ének nevezte 1437-ben, s mert vele volt 1436-ban Csehországban, katonai szolgálata ellenértékéül szerezhette meg ő és testvére a zálogbirtokokat és az ispánságot. 1439-ben Albert környezetében volt, egy királyi oklevél relátora. 1440-ben Krakkóban résztvett a márciusi királyválasztást megelőző tárgyalásokon. Soós Györgyöt 1446 legelején Hunyadi környezetében találjuk. Vele együtt tanácskozva döntötte el Hunyadi, hogy mint vicariusnak birtokügyekre nem terjed ki illetékessége s ennélfogva az ilyesféle perek a királyi curiába tartoznak. A kormányzóválasztás után valószínűleg egyike volt a Hunyadi mellett működő consiliariusoknak. Az országos tanács 1446. szeptember 24-én a Selk- és Medgyes-szék szászaihoz, továbbá a szebeniekhez intézett felszólításait ugyanis a következő kancelláriai jegyzettel bocsátotta ki: Commissio domini Johannis gubernatoris Georgio Soos referente. 1450-ben óbudai várnagy. Hunyadi ez évben, amidőn Pozsony várat megszerezte, másodmagával pozsonyi várnagynak és ispánnak tette meg. 1451-ben Soós magát Hunyadi familiarisának, pozsonyi comesnek és várnagynak nevezte.347 Szepesi László. A család nevét az egykori Bihar megyei, utóbb Debrecen határába beolvadt Szepes faluról vette. Szepesi László Zsigmond idejében több Bihar megyei faluban volt birtokos. 1439-ben megyéjét képviselte az országgyűlésen. 1440-ben Budán háztulajdonos. 1447-ben Hunyadi vásártartási engedélyt az ő relutiója alapián bocsátott ki. A következő évben alkormányzó 345

Nagy I.: A necpáli levéltár ismertetése történelmi tekintetben. Századok . 1875. 239. sköv. I. Szerémi — Ernyey, i. m. 379. sköv. 1. 346 1440 ; Wagner C.: Analecta Scepusii sacri et profani. Viennae, 1774. I. k. 222. I. Nagy 1.: Magyarország esaládai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1862. IX. k. 234. 1. 1456 : Zichy okmt. IX. k. 16., 118., 462., 515., 543., 558. 1. - Károlyi okit. II. k. 438., 440. 1., Zichy okmt. XII. k. 245., 247., 251., 273. I. 347

1437 : Dl. 57.660. és 57.681. A vár zálogba vétele simulcum honore comitatus: Dl. 57.677. 1439. júl. 5-én Erzsébet a várat náluk hagyta, bár Perényi János tárnokmester, hivatkozva Albert adományára, megszerezni törekedett. Erzsébet szerint Perényi csak akkor foglalhatja azt el, ha a Soósoknak megfizeti a zálogösszeget s megtéríti a reá fordított kiadásaikat (Dl. 57.691). Kissáros zálogba vétele : Dl. 57.668. 1436 : Dl. 57.650. Soós György ugyanekkor a pécsváradi monostor gubernatora is : Dl. 57.648. ós 57.655., Pannonh. rendt! XII B. k. 25. sköv. 1. 1437 : Dl. 57.664. 1439 : Dl. 102.083. 1440 : Mon. hist. Pol. XII. k. 415.1. 1446 : Dl. 13.901., Archiv des Vereins für siebenbiirgische Landeskunde. Neue Folge. XIV. k. 578. sköv. 1. 1450 : Teleki, X. k. 274. és 316. 1. 1451 : Ortvay Th.: Geschichte der Stadt Preßburg. Preßburg, 1894. III. k. 180. és 210. 1. Vö. Dl. 14.488. 1452-ben szintén pozsonyi ispán ós várnagy. Házi 1/3. k. 356. 1.