Századok – 1957

Szemle - Rózsa György: Régi várképek (Ism. Benda Kálmán) 476

SZEMLK 477 aprómunkával érhetik el céljukat. Példaként csak egyet szeretnénk említeni: Szinnyei József nagy életrajzi lexikonának Gulyás Pál által elkezdett folytatása kultúrtörténet -s elsősorban is irodalomtörténetírásunk nagy kárára immár tizenkét éve egy helyben vesztegel. Az elmúlt tíz évben azonban már jelentek meg olyan bibliográfiák, amelyekkel egyre inkább szűnik a korábbi évtizedek szűkmarkú tudománypolitikájából előállott szegényes helyzet. Ilyenként üdvözöljük az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai között megjelent magyar sajtóbibliográfiai kötetet is, amelyről az előszó méltán feltételezi, hogy „nem szorul magyarázatra, miért az utolsó, de a hozzánk legközelebb álló évtizedet feldolgozó kötet készült el elsőnek". A felszabadulásunkat követő gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos élet kérdéseivel foglalkozók összegyűjtve ós a használatot megkönnyítőén rendszerezve találják meg a kötetben az 1945—1954. évek vonatkozó sajtótermékeit. » A bibliográfia használatához az előszóból nyerünk útbaigazítást ; fő része (9—140. 1.) pedig szoros betűrendben sorolja fel a megjelent hírlapokról és folyóiratokról szükséges tudnivalókat.'A cím után az alcímet és lényegesebb változásait, a megjelenés helyét, az indulás és megszűnés időpontját, illetve az 1954 után is megjelent hírlapoknál és folyóiratoknál az indulás keltét, az esetleges szünetelés, majd pedig az időszakosság jelölését találjuk. Az adatokat a szerkesztőkre, a kiadóra, a nyomdái a és a lap méretére vonatkozó adatközlések zárják le. Az 1954 után is megjelenő lapokat külön jelelik. Az adatok áttekinthetőbbé tételével kapcsolatban a jövőre nézve az a megjegyzésünk van, hogy az eligazodást igen megkönnyítené, ha az egyes adatokat bevezető utalószókat (alcím, szerk., kiadó stb.), illetve magukat a rövidebb adatokat (például a keletkezés és megszűnés időpontját) a szövegtől elütő betűtípussal szedetnék. Űgy véljük ugyanis, ha fontos is az alcím változások feltüntetése — hiszen a napilapoknál leginkább az alcímekből értesülünk legkönnyebben a lap pártállásáról —, nem kevésbé fontos, különösen a kutatók számára, a keletkezés és a megszűnés adata sem. Ez utóbbi pedig igen sokszor eléggé elvész az alcím- és szerkesztő változások dátumainak tömkelegében. Ezen túlmenően nem tartanok haszon nélkülinek, ha tájékoztatást nyerhettünk volna arról, hogy a Széchényi Könyvtár gyűjteményéből hiányzó sajtótermékek, illetve a hiányzó számok hol találhatók meg. Noha az előszóban találunk az erre vonatkozó adatok feltüntetésére is egy nem egészen egyértelmű utalást, valójában ez csak négy esetben történt meg : Hétfői Újság, Kalapács, Szegedi Vasutas Iskcla és Tájékoztató (Bpest, 1952 szeptember—1954 december) ; hót esetben pedig a hiányzó adatok forrásainak megjelölését találjuk: Híradó (Bpest, 1948), Szabad Józsefváros, Szabad Nép, kisvárdai Szabad Nép, Szabadságharc, Uj hang, Üzem szava. így tehát ez utóbbiakról és a még következő huszonhét sajtótermékről (melyeknél csak arról értesülünk, hogy a Széchényi Könyvtárban mikortól vannak meg a kérdéses hírlap vagy folyóirat számai) sajnos nem tudjuk meg, hol használhatnék azokat: EPOSZ Élet, Éneklő If júság, Fűrész, Gyógyszereink, Hajdúböszörményi Hírek, Hajrá! (Bpest, 1946 szeptember), Heti Híradó, Híradó (1944), Körzeti Szervező, Kultúra Boríték XJjság, Magyar Nép, Magyar Újság, Megújhodás, Pedagógus Értesítő, Szabad Magyarország, Szabad Vasmegye, Szabad Vasutasok, és Hajósok Lapja, Szabolcsi Hétfő, Szabrlcsi Szabad Nép, Szalay körlevél, Szárnyaskerék, Szentesi Lap, Társadalombiztosítás, Uj Hang (Szombathely), Vásárhely Népe, Veszprémi Népújság, Zempléni Népújság. Ezeket azért találtuk szükségesnek elősorolni, mert leginkább a felszabadulás hónapjaiban megjelent sajtótermékek hiányairól van szó, s így az érdeklődők útbaigazítása különösen fontos. Ugyancsak emelte volna a bibliográfia hasznosságát, és nem növelte volna különösebben a terjedelmet sem, ha a Széchényi könyvtári raktári számról is tudomást szerezhetnénk. A Függelékben közölt mellékletek tájékoztatást nyújtanak az egyetlen számban megjelent sajtótermékekről (141—142. 1.) és a Magyarországon megjelenő idegen nyelvű lapokról (143—144. 1.), valamint megkönnyítik az anyagban való eligazodást a fontosabb folyóiratokról készült szakmutató (145—148. 1.) és a szerkesztőkről tájékoztató névmutató (150—159. 1.) révén. Ehelyütt különösen a nem Budapesten megjelent sajtótermékek kiadási helyéről készült földrajzi mutatóra hívjuk fel a figyelmet, mely jó szolgálatokat téhet a felszabadulásunk utáni helytörténeti vonatkozások kutatóinak. Hiányoljuk azonban, hogy az egyetlen számban megjelent sajtótermékek kiadási helyei nem kerültek bele ebbe a mutatóba (például Cegléd, Győr, Jászárokszállás stb.). Befejezésül meg kell még jegyeznünk, hogy a kötet címéből inkább a magyar nyelvű ós nem a magyarországi sajtó bibliográfiájára következtetnénk. Mindenesetre méginkább emelte volna a kötet hézagpótló voltát, ha megtalálnék benne a külföldi,