Századok – 1957

Tanulmányok - Nemes Dezső: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyar forradalmi erők fejlődése 1917–1919-ben 8

40 .NEMES DEZSŐ A parasztkérdésben elkövetett súlyos hibát ki lehetett volna javítani, ha észreveszik és a hatalom fennmarad a kijavításhoz szükséges ideig. De ezúttal még csak észre sem vették a hibát. Egyébként a hiba felismerése esetén, a kijavítás döntő feltétele lett volna az eredményes eszmei-politikai harc az agrárkérdésben megnyilvánuló erős szociáldemokrata irányzat ellen. Ám ez az eszmei-politikai harc meg sem kezdődött. Különösen komplikálta a helyzetet az a rendkívül" súlyos taktikai hiba, amelyet június végén követtek el. Könnyelműen elfogadták ugyanis az antantnak a hadműveletek beszüntetésére és a tárgyalások megkezdésére vonatkozó csalárd feltételeit. Az antant feltételeiről Clémenceau táviratából értesültek. E távirat szerint az antant abbahagyja a hadműveleteket és visszavonja a román csapatokat, ha a Magyar Vörös Hadsereg kivonul Szlovákiából. Budapesten ekkor tanácskozott a magyar tanácskongresszus. Az ülésen heves viták folytak a Clémenceau táviratában ismertetett antant-feltételek elfogadásáról. A kommunisták egy része — Szamuelly, Korvin és mások — ellenezte a feltételek elfogadását, másik része viszont, élén Kun Bélával, s a szociáldemokraták többsége, szükségesnek tartotta az antant-feltételek el­fogadását, s nem követelt semmilyen biztosítékot az antanttól. Clémenceau feltételeit ennek következtében elfogadta, ami végzetes következmények­kel járt. Tanács - Magyarország kormánya — Lenin figyelmeztetése ellenére, amelyét Kun Bélának küldött — hitt Clémenceau táviratának, és hagyta rászedr.i magát.2 5 A győzelmes Magyar Vörös Hadsereg kivonult Szlovákiából, a román csapatok viszont tapodtat sem mozdultak az általuk elfoglalt területről. Ellenkezőleg, Pétain francia tábornok vezetésével újabb offenzívát készítettek elő Tanács-Magyarország ellen. A Magyar Vörös Hadsereg önkéntes kivonulása a felszabadított szlovák területekről nagy politikai és morális csalódást keltett a magyar és a szlovák lakosságban, s demoralizálóan hatott a harc nélkül visszavonuló hadseregre. A kispolgári ingadozás nagyon erősödött,fokozódott a kicsinyhitűség a munkás­osztály körében is, amelynek nagy részét a jobboldali szociáldemokraták bomlasztó tevékenysége amúgyis megzavarta. Ilyen körülmények közt az árulás egyre jobban tért hódított. A Magyar Vörös Hadsereg kivonuló csapatai nyomában Kelet-Szlová­kiába visszatértek a cseh csapatok, amelyek a szlovák reakciósokkal együtt elnyomták a Szlovák Tanácsköztársaságot, a Magyar Tanácsköztársaság hű szövetségesét. Júliusban Tanács-Magyarország kormánya elhatározta, hogy támadást indít a román hadsereg ellen, amely nem volt hajlandó teljesíteni a hadművele­tek beszüntetésére vonatkozó feltételeket. Ez a támadás, amelyet a Vörös Hadseregben szolgált régi katonatisztek fokozódó árulása közepette kezdtek 26 Kun Béla szerepét ez a cikk nem mutatja meg részletesen. Kun Béla vezető szerepet játszott a kommunista párt megalakításakor, a proletárforradalomért vívott harc időszakában, a tanácshatalom megteremtésekor és a tanácshatalom fennállása idején. Vezető szerepet játszott az ország forradalmi védelmének megszervezésében és az egész társadalom átalakításában. A magyar, majd pedig a nemzetközi munkás­mozgalom kiváló személyisége volt. De ugyancsak neki oroszlánrésze volt 1919-ben az igen lényeges hibák elkövetésében, mind a párt egyesítésekor, mind a paraszt- és más. kérdésekben, amelyek közé az itt említett súlyos katona politikai hiba is tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents