Századok – 1957
Szemle - A középkori állammal kapcsolatos előadások (Ism. Kubinyi András) 365
SZEMLE 365-Mickwitz jól látta (kinek tanulmányát azonban Lopez nem említi meg11 . Sajnálatos ugyancsak, hogy a piac- és iparszervezet kérdésével mindössze pár szóban foglalkozott, noha egyik tanulmányában maga mutatja ld a bizánci szervezet továbbélését a Nyugaton. Végül még megemlékezik a nyugati hajóépítés és a hajózás szakkifejezéseinek keleti eredetéről. Mindent összevetve, Lopez sok problémát lát. Noha válasza gyakran elnagyolt és feltételes, mégis egy igen jó szakember műve : hasznos meghallgatni. A gazdasági életet nem önmagában és önmagáért vizsgálja, hanem szellemi és társadalmi összefüggéseiben is értékeli. VÁCZY PÉTER A KÖZÉPKORI ÁLLAMMAL KAPCSOLATOS ELŐADÁSOK A római történészkongresszus egyik előadását W. Holtzmann, a római német történeti intézet igazgatója tartotta, Imperium und Nationen címen (Relazioni, III. k. 273—305. 1.). Több korreferátum csatlakozott hozzá: P. E. Schramm: Die Staats-Symbolik des Mittelalters; F. Kempj: Imperium und Nationen in ihrem bezug zur Christianitas-Idee; M. Uhlirz: Die Rolle der Nationalstaaten Polen und Ungarn sowie Venedigs in dem ecclesiastischen Imperium Kaiser Otto III.; N. Rubinstein: Florence and the Survival of imperial influence in Italy in the fifteenth century és L. Koczy: Le Saint-Empire et la Pologne (Riassunti delle comunicazioni, VII. 200—212.1.). Ezek az előadások, miként címükből is kiderül, elsősorban a középkori német-római császárság szerepével foglalkoztak, míg a szovjet és népi demokratikus történészdelegációk köteteiben a feudális államok keletkezésével kapcsolatos tanulmányokat találunk. B.A. Rybakov:La formation de la Russie de Kiev c. műve önálló, orosz—francia kétnyelvű kötetben jelent meg (Moszkva, 1955.). A lengyel kötet (La Pologne au Xe Congrés international des Sciences historiques ä Rome, Warszawa, 1955) két tanulmányt tartalmaz : Henryk Lovmianski: La gen se des États slaves et ses bases sociales °t économiques (29—53. 1.) és Aleksander Qieysztor: Les origines de Vétat polonais (55—-81.1.). A román B. Campina munkája (Le probl me del' apparation des états féodaux roumains) aNouvelles études d'histoire présentées au Xe Congrés des Sciences historiques c. kötet (Bucarest, 1955.) 181—207. lapjain jelent meg. Vizsgáljuk meg röviden a felmerült kérdéseket. Holtzmann szerint az impérium értékelése körüli vitáknak politikai háttere volt: egy olyan világkép, amely a modern nemzetállamot tartja a történelem végső céljának. Ennek helyességét azonban a második világháború kérdésessé tette, ezért újra kell a kérdéssel foglalkozni. Egyben fel kell merülnie a birodalom és a nemzetek közötti kapcsolatok kérdésének. Nagy Károly birodalmának szétesése után először a keleti rész erősödött meg. Itt alakult meg az új császárság. Mi újat nyert Ottó a császársággal? Uralkodói jogai valamely királyságából (német, itáliai) levezethetők. A császárság,, gyökere kizárólag a középkor keresztény szemléletében van" (280. 1.). A „császárság inkább szellemi hatalom, inkább az egyház és a vallás körébe tartozik" (281. 1.). Az ebből eredő feladatokat vállalta is a császárság, de az innen következő egyetemességi igényt nem feszítette túl. Nem lépjek fel kűbérigényekkel más keresztény államokkal, így Franciaországgal szemben. Keleten, a szlávok irányában azonban „az Ottók. . . egy kultúrfeladat világos felismerésében, és ezért magasabb történelmi értelemben helyesen jártak el" (284. 1.). Itt missziós feladatokat látiak el — erőszakkal. Ez a politika azonban nem magyarázható a császári méltósággal. Mégis itt találjuk az egyházi jellegű császári hatalom egyetlen politikai kihatását. III. Ottó működésére céloz Holtzmann. A császárnak is feladata — a pápával együtt — az emberek leikiüdvéről gondoskodni. Ezért mint császár részt vesz a lengyel ós magyar egyház megszervezésében. Működése azt bizonyítja, „hogy ez a császárság elsősorban egyházi területen gyakorolt hatást" (286. 1.). Egyház és állam tehát egybefolyt. A császárság történetében, de az egész középkorban igen jelentős az 1050—1125-ig terjedő periódus, az invesztitúraharc kora. A fiatal germán—román népek ekkor kezdik komolyan venni a kereszténységet, felélednek az antik hagyományok is. Együtt jár 11 Un probléme d'influence : Byzance et l'économie de l'Occident médiával. Annales d'histoire économique •et sociale, VIII. 1936, 21—28. 1.
