Századok – 1957

Vita - Csekey István: Balugyánszky Mihály élete és munkássága 326

BALUGYÁNSZKY MIHÁLY ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁG A 347 8-án született Temesvárt —, 1835. január 11-én bonyhádi Perozel Sándor börzsönyi földbirtokos, a későbbi negyvennyolcas honvéd-őrnagy és dandárparancsnok, a hős Perczel Mór tábornok bátyja vette feleségül.6

9

Balugyánszkv János ezredes 1S48. augusztus 15-én halt meg Pécsett 78 éves korában, és a budai külvárosi temetőben nemrég megvolt még a kápolnától délnyugatra pompás síremléke, amelyet Szőnyi Ottó műtörténészünk egyik legsikerültebb felépítésű emléknek jelölt meg.7

4

Lehet, hogy 1845-ben Balugyánszkyék Pécsre is ellátogattak rokoni kalákára. Erről ugyan nem szólnak az egykorú tudósítások, de annál meghatóbban írja le a Pesti Hírlap, amint ott állt a híressé vált orosz, de lelkében még mindig magyar aggastyán a Gellérthegyen és karját széttárva könnyek közt búcsúzott egykori hazájától és gyönyörű fővárosától.7

1 * Mielőtt megkísérelnők Balugyánszky jellemvonásait az elmondottakból összeilleszteni, meg kell még enúékeznünk a cárokhoz és az udvarhoz való viszonyáról is. Mivé vált az egykori jakobinus a két autokrata uralkodó szolgálatában? Mária Feodorovna özvegy anyacárné, I. Sándor cár anyja, meghívta Balugyászkyt í'iai, Miidós és Mihály nagyhercegek mellé tanárnak.7

2

Előadott nekik a természetjog, a közjog, a nemzetközi jog és a politikai gazdaságtan,' Kukolnyik pedig a természettudományok köréből. Érdekes, hogy mindkét üyen fontos szerep betöltésére magyarországi embert választottak. Az előadásokon rendszerint az anyacárné is jelen volt. Balugyánszky -az időben igazolta is. Atyja, Balugyánszky András, alíkor nagytoronyai görög katolikus plébános (tehát Mihálynak is atyja) szerepel az 1797. évi Zemplén megyei nemesi összeírásban. A család lengyel eredetű. Nemességét beiktatták 1803. szept. 19-én a krakkói guberniumnak 3. sz. nemesi jegyzőkönyvébe, amelyről a lembergi regisztratüra 14 742j 1815. szám alatt hiteles másolatot adott ki. (Ez Hegedűs Gusztáv volt szacsúri, Zemplén megyei görög katolikus esperes, illetőleg örököseinek birtokában. Másolata Balugyánszky Béla ny. MÁV felügyelőnél Szegeden.) A család a galíciai Balugya községből származik, s a család őse (stemina) : Trzywdar. A rímerleírás alapján maga a színes címer közölve : Magyarország címeres könyve. I. Budapest, 1913. 65. t. 5. Az a tény, hogy a Balugyánszky-család címereslevele nem szerepel a Királyi Könyvekben, nem mond semmit, mert oda a XVIII. század előtti adományozásokat igen hiányosan iktatták be. Megemlítjük, hogy bonyhádi Perczel Sándornak Balugyánszky János ezredes leányával 1835. jan. 11-én kötött házasságáról a pécsi belvárosi plébánián a bejegyzés : Nemes Balugyánszky Katalin. Anélkül, .hogy mindennek nagyobb jelentősége volna, csak azért jegyeztük még, mert a szerző könyvén célzatosan vörös fonálként húzódik elejétől végig Balugyánszky Mihályra vonatkozólag a „parasztivadék" kifejezés. Mintha abban az időben minden nemnemes honorácior első, de legfeljebb második nemzedékben nem paraszt ősöktől származott volna, amikor legtöbb esetben még ma is kimutatható a nagy- vagy. dédszülők paraszti eredete. Viszont könyve elején Balugyánszky családját fehérorosz nemesi eredetűnek mondja. Nem lehetetlen, hogy szülei is éltek az akkori társadalmi rendnek megfelelő kurtanemességükkel. Emellett szól, hogy öccsével együtt királyi ösztöndíjat kapott. Bár a Ratio Ediuxitionis értelmében a tanárokat valláskülönbségre és polgári állapotra való tekintet nélkül kellett volna alkalmazni, mégis csak nenjes és katolikus férfiakat neveztek ki. Balugyánszky Mihály nagyváradi kartársai is mind nemesek voltak. Ez is amellett szól, hogy őt is annak tekintették. A szerzőnél tévesen: öccse (232. 1. 7. j.). öccse volt Etelkának, Vö-ösmarty ideáljának. — Házasságkötési bejegyzésük a pécs-belvárosi plébártián. A házasságból nyolc gyermek származott, akik közül négyet a pécs— budai külvárosi Szent Ágoston plébánián anyakönyveztek. 1841-ben költözhettek ki Börzsönybe (Baranya megye), mert a többi gyermek már ott született. A korán elhalt két fiú után csak Perczel Kálmán alapított családot, de neki зет maradt fiúleszármazoja. Balugyánszky Katalin férje halála után (meghalt Szekszá'don 1878. január 25-én) Ilona és Vilma lányához költözött Mohácsra, és ott halt meg nyolcvan éves korában 1896. március 10-én. Pompás miniatürarcképe és szüleinek oHjfestésű arcképei Csíkostöttösön. '» Szőnyi Ottó: A pécs—budai külvárosi temető. (A „Pécs—Baranyamegyei Múzeum Egyesület" értesítője, 4. évf. 1911. 80. 1. Klny. 32.1.). Mivel Szőnyi szerint a Bartalits Mihály pécsi szobrász készítette síremléken Johann Balugyánszky (1770—1848) volt olvasható, tévesnek látszik a szerzőnek az az adata, hogy 1772-ben született, és még -fcévesebb, hogy tőle származnak a mai Magyarországon élő Balugyánszkyak (28. 1. 16. j.). Balugyánszky Jánosnak Katalin nevű leányán kívül még két lánya volt : Ludmilla és Ernesztin, akik fiatalon meghaltak. (Perczel Kálmánné leányának, özv. Vanke Eleknének közlése Csíkostöttösön.) — A mai Magyarországon élő Balugyánszkyak Mihály bátyjától, Sándor górögkatolikus paptól származnak. Ennek öt fia és három leánya volt. A fiúk közül János pap volt Velejtén, felesége Keresztúry Ida. András (1800—1854) teológiai tanár volt Ungvárott, majd eperjesi kanonok és egyházi író. Antal (1801—1832) pap volt Istáncon és Velejtén. Ennek fia volt József (1825—1882) ungvári, lőcsei, majd besztercebányai tanár, esperes és szentszéki ülnök. Tőle és nagybátyjától, Józseftől, a bányafelügyelőtől származnak, -a ma Magyarországon élő Balugyánszkyak. 71

A Pesti Hírlap 1845. szeptember 12-i és 28-i tudósításában is van a szerzőnél néhány hiba (229—231. 1.). Mivel ez utóbbi közlemény szerint Balugyánszky „elutazott, városunkból, elbúcsúzott a' hazától" múlt- és nem jelenidőben beszél (mint a szerző megváltoztatta), így Balugyánszkyék valószínűleg már ekkor és nem október első napjaiban hagyták el Pestet, miként a szerző írja (231.1.). Szeptember 13-án érkeztek Pestre (Der Ungar, 19. Sept. 1845.) és „vagy nyolez-tíz napot töltöttek Pesten". Degré Alajos: Visszaemlékezéseim (az 1848—9-ik év előtti, alatti és utáni időkből). Bpest, 1883. 2. [cím] kiad. 1884. 1. k. 130. 1. Degré írja le érdekesen pesti tartózkodásukat (1. k. 129—130. I.), valamint találkozását ismét Balugyánszky Sándorral az 1849-i fegyverletétel után a harctéren. (2. k. 156—158.1.) — Széchenyi naplóiba feljegyezte, hogy 1845. szeptember 19-én megjelent a német színházban Balugyánszkyék fogadására. Másnap Balugyánszky meg is látogatta Széchenyit (Gróf Széchenyi István naplói. Szerk. •és bev. Viszota Gyula. 6. k. Bpest, Akadémia, 1939. 260—262. 1.). Szerzőnk ezt sem ismeri. " A szerző szerint I. Sándor cár „jelölte ki gyermekei oktatójául" (173.1.). Ez vaskos tévedés, mert Sándornak, nem voltak gvermekei ; a két nagyherceg öccse volt. A szerző két helyen is „két trónörököst" ír (uo. és 232. 1. 6. j.), ami jogiing 'lelytelen, mert trónörökös az alkotmányjog szerint mindig csak egy lehetett. Ha még Konstantin nagyhercegről !i" : volna szó, aki azonban 1822-ben lemondott trónöröklési jogáról Miklós javára, és Lengyelország alkirálya Jett, de Mihály sohasem volt trónörökös.