Századok – 1957
Vita - Csekey István: Balugyánszky Mihály élete és munkássága 326
BALUGYÁNSZKY MIHÁLY ÉLETE ÉS Mf.NKÁSSÁUA 337 Már ebből a híradásból is kitűnik, hogy az akkori Oroszországban nem kis létszámú és igen tekintélyes emberekből álló magyar kolónia ól, amely jórészt kárpátorosz nemzetiségű magyarországiakból egészül ki, és tagjai egymás támogatásával főleg tudományos pályán nem mindennapi sikereket érnek el. Nagy előnyük hazai orosz nyelvtudásuk, amelyet odakint könnyen tökéletesíthetnek. Érthető tehát, ha Balugyánszky Vuchetiehhez intézett levelében azt írja, hogy : „Az orosz kormányzat a Magyarországról és Ausztriánakegyébrészeibőlszármazó férfiakat előnyben részesíti azokkal szemben, akiket Európa többi része adhat."2 8 Hogy miként került Balugyánszky és kívüle még oly sok jeles külföldi tudós Oroszországba, magyarázatául szolgálhat az 1798. január Í8-án kelt cári ukáz, amely eltiltotta a külföldi egyetemek látogatását. így azután az I. Sándor cár alatt lábrakapott liberális irányzat kiváló külföldi tudósoknak Oroszországba való csalogatását tűzi ki céljául. A megélhetési viszonyok olcsósága, nagy fizetés, nemesség, címek és kitüntetések voltak az eszközök. A buzgalom odáig megy, hogy nem kisebbet, mint egy Martenst akarnak Göttingából Dorpatba hívni a nemzetközi jogi tanszékre, továbbá Puchtát szeretnék romanistának megnyerni, és csak véletlenen múlt, hogy Ranke másfél évszázaddal ezelőtt nem lett a dorpati egyetemen a világtörténelem professzora. De külföldiek, főleg németek, működnek eleinte az orosz nyelvű egyetemeken is, és csupán az a különbség, hogy a német tannyelvű dorpati egyetemen a hallgatók legalább minden nehézség nélkül megértették tanáraik előadását.29 Balugyánszky népes és vendégszerető háza magyar otthonává vált minden Magyarországról odakint megfordult magyarnak. Reguly Antal 1843. július 23-i levelében írta, hogy Balugyánszkyék társaságában találkozott Liszt Ferenccel (225. 1.). Sikerült része a szerző munkájának annak leírása, hogy miként istápolták Balugyánszkyék Szentpétervárt nagy hazánkfiát, Reguly Antalt. Balugyánszkyban mindjárt Oroszországba érkezése után feltámadt a gondolat, hogy milyen hivatás várna a magyar tudósokra az őshaza és nyelv kutatása terén. Már 1807-ben a Millerhez intézett levelében írja : „Oroszországot kell bejárni, megismerni az Anonymus megnevezte folyókat és hegyeket, meg kell tanulni a finn és vele rokon nyelveket, a tatárt, az oroszt és még nem tudom melyiket, ha igazi eredetünk ismeretéhez akarunk eljutni." (215. 1.) 1820-ban Vuchetiehhez írt levelében ifjú magyar tudósokat vár. „Talán alkalmuk lesz arra is, hogy a magyarság őstörténetének számos ppntjára fényt derítsenek. Munkásságuk számára a lehető legtágabb lehetőség nyílik."3 0 Elképzelhető, milyen öröm volt Balugyánszky számára, amikor a kitűnően képzett, szerény, nemes külsejű, jó modorú Iiegulyban, aki méghozzá jogász is volt, régi elgondolásainak megtestesítőjét ölelhette keblére. Bemutatta a világhírű Karl Ernst von Baernek, az Orosz Császári Akadémia estiandi származású tiszteleti tagjának, aki nyomban felismerve Reguly lángoló tudományszeretetét, kijelentette : „Én legalább sohasem találtam olyan emberre későbbi években sem, akit egy tudományos feladat annyira megragadott volna." S amikor már a Magyar Tudományos Akadémia kilátásba helyezett segélyének késése miatt Balugyánszky is azt ajánlja Regulynak, hogy sürgősen térjen vissza Magyarországba, Baer támogatásával adnak össze az orosz akadémikusok segélyt, hogy a fiatal magyar tudóst megnyerjék az Urál vidékének tudományos felkutatására. Tanakodva kérdi Bacr: „Vagy azt kell hinni, hogy Magyarország mágnásai a tudományos kutatások iránt nem viseltetnek érdeklődéssel"31 A szerző érdekes apróbb részleteket közöl Reguly haza írt leveleiből Balugyánszky -ra és családjára vonatkozólag. A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának Regulyirataiból idéz, jóllehet e levelek java része már megjelent nyomtatásban.3 2 Tudományos munkákban kiadott okleveleket megjelenési helyeik után idézünk, és csak akkor az eredetiből, ha eltérés van az eredeti és a publikáció között. A szerző közléseiből azonban azt állapíthatjuk meg, hogy eltérés az eredeti szövegek és az ő pontatlan közlései között I Iíaranov szerint is elsőül Ausztria—Magyarország jött tekintetbe a szláv nyelvek miatt. I. m. 4. p. — A A szerző Balugyánszky levelének e helyét kétszer is megcsonkítva közli. 19 Csekey István: A tart ü egyetem jubileuma. (Magyar Szemle, 8. k. 1930. 69.1.) — Itt jegyezzük meg, hogy a szerző ismételten (ryerpti egyetemet ír (161. és 216. 1.) orosz fordításokban, de nem magyarázza meg, úgyhogy az olvasó nem tudja, hogy itt a dorpati egyetemről van szó. Dorpatnak volt még egy népies német, neve Dörpt alakban. Ez szerepelt latin és orosz szövegekben Derpt (oroszul ejtve : Gyerpt) alakjában. A bennszülött észt lakosság Tartunk nevezte. (Középkori latin neve Tarbatum.) Igazi orosz neve azonban Jurjev volt. 30 218. 1. — Finnugor nyelvészeink számára eddig ismeretlen források lehetnek e levelek. " Karl Ernst von Baer: Dichtung und Wahrheit. St. Petersburger Zeitung, 1844. Jg. 113. Nr. Ua.: Nachrichten über Leben und Schriften des Herrn Geheimraths Dr. Karl Ernst von Baer. St. Petersburg, 1866. 2. unveränderte Aufl. Braunschweig, 1886. 496—497. p. — E forrásokon kívül liaernek és Balugyánszkynak Regulyhoz való igen szívélyes viszonyára adatokat talált volna még a szerző Pápay Józseftői: Reguly Antal emlékezete. (Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása. Bpest—Leipzig, 1905. I—XLI. I.) Balugyánszkyra a III. és XV. 1. " Reguly Antal' újabb [oroszországi] levelel. (Athenaeum, 6. évf. 1842. ]. félév. 72—78., 89—91. és 709—716. h.) — Toldy Ferenc: Reguly Antal s a finn—magyar kérdés című értekezéséből, amely külön is megjelent (Pest, 1850. 129 1.), a Reguly-albumból idéz, de téves lapszámmal. Közlései innen sem pontosak. 22 Századok
