Századok – 1957

Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297

A- DEMOKRATIKUS TÖMEGMOZGALOM KIBONTAKOZÁSA MAGTARORSZÁGON 321 tanácsok, a különböző létszámmal működő bizottságok megszűntek vagy átalakultak koalíciós összetételű nemzeti bizottságokká. Azokban a tiszántúli és Duna—Tisza közi helységekben, ahol addig még nem alakultak meg a népi szervek, 1944 december és 1945 január folyamán már koalíciós alapon nemzeti bizottságok jöttek létre ; szintúgy Dunántúlon is, amely a legkésőbb szabadult fel. Az a demokratikus tömegmozgalom tehát, amely a felszabadulás után a felszínre tört és többnyire a helyi kommunisták vezetésével, a sajátos helyi viszonyok között, a helyi szükségleteknek megfelelően megteremtette a maga forradalmi szervezeteit, most a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak keretei között, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja alapján fejlődött tovább és hozta létre a nemzeti bizottságokat. A nemzeti bizottságok kifejezői voltak a nemzet legszélesebb tömegei antifasiszta és demokratikus összefogásának, amely a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 5 pártjának és a szakszervezeteknek koalíciós együttműködésében öltött testet.6

8 A nemzeti bizottságok megalakulását az Ideiglenes Nemzeti Kormány és természetesen elsősorban a Magyar Kommunista Párt messzemenően szorgalmazta és támogatta. A kormány 14/1945 januári rendelete a közigazgatás ideiglenes rendezéséről kötelezővé teszi a nemzeti bizottságok megalakítását az ország összes hely ségeiben és feladatukul tűzi ki a képviselőtestületek és törvényhatósági bizottságok létrehozását. A nemzeti bizottságok megalakulását sok helyen a központi kommunista kiküldöttek kezdeményezték. Miskolcon pl., ahogyan már említettük, az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának tagjai, egy kommunista és egy kisgazdapárti delegátus, kezdeményezték annak a gyűlésnek az összehívását, amely a nemzeti bizottságot is megválasztotta. Ezen a gyűlésen, amely a városházán jött össze, a polgármester elnökölt. Részt vettek a Kommunista Párt részéről 4-en, a Mókán Komité részéről 2-en. A Szociáldemokrata Párt 4, a Polgári Demokrata Párt 5, a Független Kisgazdapárt 2, a szakszervezetek -7 taggal képviseltették magukat. A diósgyőri Vasgyár munkássága külön is küldött 3 személyt a gyűlésre. Hárman (az alispán, az árvaszéki elnök és egy gimnáziumi tanár) a vármegye részéről jelentek meg. Továbbá résztvett a gyűlésen a református egyház püspöke, a pápai prelátus, egy kamarai igazgató, egy laptulajdonos, egy orvos, egy ügyvéd és egy városi főtisztviselő, * aki a jegyzőkönyvet is vezette. A gyűlésen felszólaltak a munkásság képviselői, akik elmondották a Mókán Komité harcát a német fasiszták, a nyilasok ellen és hangsúlyozták, hogy áldozatok árán is készek vállalni az ország újjáépítésének a munkáját. A kisgazdapárt kiküldötte kitért a kommunista? párt szerepére az ország talpraállításában és kijelentette, hogy mint kisgazdának is el kell ismernie, ,,hogy az országban a kommunista párt bizonyult a leggyor-58

Egyes helyeken a demokratikus nemzeti erők összefogása már a németellenes harc viszonyai között létrejött és nagymértékben megkönnyítette, hogy a demokratikus, nemzeti erők. élükön a kommunistákkal. már kozvet lenül a felszabadulás után a szervezettség viszonylag magasabb fokán lássanak hozzá az előttük lornvosuló feladatok forradalmi úton való megoldásához. Így pl. már néhány nappal Budapest felszabadulása után, 1945. jan. 21-én, az illegális Magyar Frcntban tcmcrült j ártok : a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt és a szak-, szervezetek megbízottai kimondták a koalíciós összetételű Budapesti Ntmzeti Bizotti-ág megalakulását, amely mini legfőbb államhatalmi szeiv. elsősorban a budapesti munkásságra támaszkodva, a forradalmi intézkedések egész sorát hozta az élet megindításáia, a közigazgatás helyreállítására, a termelés és a közélelmezés megszervezésére, a fasiszta maradványok elleni harcra stb. 21 Századok