Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
A- DEMOKRATIKUS TÖMEGMOZGALOM KIBONTAKOZÁSA MAGTARORSZÁGON 319 Szociáldemokrata Párt és Polgári Demokrata Párt, valamint a szakszervezetek. 1944. december 2-án a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot megalakítottnak nyilvánították és december 3-án, az öt demokratikus párt és a szakszervezetek részvételével, a szegedi városi színházban nagygyűlést tartottak, amelyen a pártok és a szakszervezet szónokai ismertették a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját, amelyet a kommunista párt javaslatára fogadtak el. A program többek között kimondta, hogy a demokratikus átalakulás biztosítására községenként és városonként létre kell hozni a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front' helyi szerveit, a nemzeti bizottságokat, „melyek egyesítik a demokratikus hazafias erőket és vezetik a harcot a demokratikus népi Magyarországért". A program napirendre tűzte az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását és a nemzetgyűlésnek felelős, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi bizottságaira támaszkodó Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítását .6 1 A szegedi dolgozók nagygyűlése elfogadta a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját és kimondta helyi szervezetének, a szegedi nemzeti bizottságnak a megalakulását. A Magyar Kommunista Párt nevében Révai József szólalt fel a nagygyűlésen. Kijelentette, hogy a kommunista párt nem ígér mindenféle földi jókat, mert munka, szegénység, sőt nélkülözés lesz az egész nép osztályrésze addig, amíg felépül az egész rombadőlt ország. „Nehéz, nagyon nehéz a helyzet — hangsúlyozta Révai —, de mi, kommunisták, mégis hirdetjük és hittel hisszük, hogy : lesz magyar újjászületés!"5 2 A többi párt és a szakszervezetek nevében Balogh István (FKP), Erdei Ferenc (NPP). dr. Valentiny Ágoston -(SzDP), Örley Zoltán (PDP) és Komócsin Mihály (szakszervezetek) szólaltak fel a nagygyűlésen. December 5-én Debrecenben is megalakult a nemzeti bizottság, amelynek elnökévé a pártonkívüli Juhász Nagy Sándort választották meg. A pártonkívüli közéleti férfiak közül dr. Révész Imre református püspököt, dr. Bánáss László prépost plébánost és dr. Bodnár János rektort szintén beválasztották a nemzeti bizottságba.5 3 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létrejötte, a szegedi és a debreceni nemzeti bizottságnak megalakulása után gyors iramban követik egymást a fontosabbnál fontos^bb események, amelyek megannyi határkövét jelezték az új. demokratikus Magyarország megteremtésének. 1944. december 12-én megérkezett Moszkvából Debrecenbe a különvonat, amelyen a Horthy-féle fegyverszünetet kérő bizottság tagjai, valamint Miklós Béla vezérezredes és Vörös János, a Horth3T -hadsereg volt vezérkari főnöke, akik a nyilas puccs után átálltak a szovjet hadsereghez, érkeztek meg. A különvonaton érkezett Gerő Ernő, Nagy Imre és Gábor József is. Még a különvonat megérkezésének a napján megindultak a tárgyalások a debreceni politikusokkal és közéleti emberekkel: Juhász Nagy Sándorral, Révész Imrével, Vásáry István polgármesterrel és másokkal. Gerő Ernő ismertette a tervet, amely szerint Debrecen, Szeged, Békéscsaba és Hódmezővásárhely képviselőiből, valamint más politikusokból összeül Debrecenben egy koa-51 Felszabadulás 1944. szeptember 26.—1945. április 4, 171—176. 1. 52 Uo. 185. 1. 53 Padi Jób és Radó 'Antal: A debreceni feltámadás 1947, 128. 1.
