Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
314 BALÁZS BÉLA szerv, a községi tanács a nemzeti bizottság megalakulása után is egyideig még megmaradt, Gyulán3 6 Szikes Antal, László Mátyás kőművesek, Salamon Ferenc, Tarkó Mihály, Hollósi Mihály, Csiszer Ferenc, Gáleg György, Gerebenics János kubik< sok és mások , 15-en 20-an, alakították meg a kommunista pártszervezetet. Gyulán, ahol a közigazgatási tiszviselőknek kb. az 50°/o -a á helyén maradt, már a felszabadulást követő napokban megindult a városházán a munka. A város vezetését polgármesteri hatáskörrel átvette a városi műszaki tanácsos. 1944 novemberébenösszehívtákarégiképviselőtestületet, de mivelakommunisták tiltakoztak a virilisek további szereplése ellen, a képviselőtestület feloszlott és csak 1945 januárjában alakult újjá az időközben megalakult demokratikus pártok kiküldötteiből. Addig is a városházára kommunista megbizottak kerültek be, akik főleg a termelés megindításával és a közélelmezés problémáival foglalkoztak. Nagy szerepe volt úgy a párt megalakulásában, mint a város új életének a megindításában a városszerte nagy tekintélynek és köztiszteletnek örvendő régi kommunista szimpatizánsnak, Blanár László orvosnak. Blanár doktor részvétele a közügyek intézésében nagy mertékben megkönnyítette, hogy ebben a széles értelmiségi és köztisztviselői réteggel rendelkező városban a kommunista párt tevékenysége a lehető legkevesebb zökkenővel bontakozhassék ki. Mint a nemzeti bizottság elnöke, szava nagy súllyal esett a latba a különböző kérdések eldöntésénél és a személye iránt megnyilvánuló bizalom komoly hozzájárulást jelentett a kommunista párt sikereihez ebben a városban. Karcagon3 7 a kommunisták és a kommunista érzelműek kis csoportja régi, illegális gyülekező helyén, Balogh Elek fényképész műhelyében jött össze elsőízben a felszabadulás után. Első teendői között megszervezte a munkaügyi bizottságot a közmunkák irányítására és megbízottakat küldött ki Debrecenbe a központi szervekkel való kapcsolat felvételére. A helyi pártszervezet csak némi lemaradással, december vége felé alakult meg. Körülbelül ekkor alakult meg a többi párt is és a nemzeti bizottság, amelynek elnöke szociáldemokrata, titkára pedig kommunista lett. A kommunista pártszervezet megalakulása után a polgárőrség, amely eleinte vegyes elemekből, főleg gazdákból alakult meg és parancsnoka egy törvényszéki bíró volt, átszerveződött, parancsnoka Larabos János molnársegéd lett, és többségében kommunista agrárproletárok kerültek a kötelékébe. A városházán is, ahol a helybenmaradt közigazgatási tisztviselők már megkezdték a munkát, kommunista megbizottak léptek működésbe. Voltak helységek, ahol különleges helyi viszonyok határozták meg anépi demokratikus fejlődés kibontakozását a felszabadulás után. így pl. Vésztőn3 8 , a több évtizedes múlttal rendelkező földmunkás egylet 36 Salamon Ferenc, pártnyugdíjas Máriafalva, Arany János u. 53, Tarkó Mihály, pártnyugdíjas, Lenkei u. 16, Gáleg György pártnyugdíjas, Kölcsey u. 14, Bányász Vince, ügyvéd, Jókai u. 23. 37 Tüdős Imre, sütőipari v. igazgatója, Kátay Gábor u. 1, Tóth Sándor tanácsfunkcionárius (volt vöröskatona), Hajnal u. 42, Kovács László, a városi tanács dolgozója (19-es kommunista), Szent László u. 7, Darabos János molnár (volt vöröskatona), Kacsó u. 38. 38 Idős Pardi István kisparaszt, megyei tanácstag, Széchenyi u. 14, Marhás István kisparaszt (volt vöröskatona), Iméri u. 5, Rábai Imre, szállodás (volt vöröskatona), Rákosi u. 32.
