Századok – 1957

Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297

A- DEMOKRATIKUS TÖMEGMOZGALOM KIBONTAKOZÁSA MAGTARORSZÁGON 305 A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása a felszabadult Magyarországon Az a körülmény, hogy döntő mértékben a magyar uralkodó osztályok, Horthyék bűnéből, Magyarország még az utolsó pillanatban sem tudott szakítani a hitleri Németországgal, többek között azt is eredményezte, hogy a fasisztáknak maradt elég idejük az ország kirablására, javainak elhurcolására. A szovjet seregek csapásai elől hátráló fasiszta seregeknek, részben a horthysta magyar hadsereg és a magyar fasiszta hatóságok közreműködésével, módjában állott végrehajtani mindazokat a rombolásokat, amelyekkel a Szovjet Hadsereg előnyomulását természetesen nem akadályozhatták meg, de az országot tönkretették. Végül, a magyar földön végigszántó háború kegyetlen pusztításai egészítik ki az 1944-es esztendő tragikus képét. Nem frázis az, hogy Mohács óta a magyar nemzetet nem érte olyan katasztrófa, mint a második világháború utolsó szakaszában. És mindez akkor következett be, mikor szerte Európában már magasan lángolt a szabadságharcok tüze és a fasiszta járomban sínylődő népek fegyvert ragadva segítették a felszabadító seregeket a gyűlölt hitleri Németország megsemmisítésében. A magyar nép óriási áldozatokkal és szenvedésekkel fizette meg az uralkodó osztályok rendkívül szűklátókörű, nép- és haladásellenes politikájának az árát. Különösen nagyok voltak a fasiszta rombolások, a háború pusztításai azokon a vidékeken, ahol heves harcok dúltak. így pl. Debrecen, Nyíregyháza, Eger, Esztergom környékén és magukban a városokban, Budapesten és a dunántúli megyékben, ahol sokszor három hónapig is hullámzott a front és a helységek többször is gazdát cseréltek. Ezen idők szemtanúi közül sokan írásban is megörökítették a látott és átélt eseményeket. Ezek a naplójegyzetek, visszaemlékezések, amelyek sokszor azon frissiben, a harcok alatt, vagy közvetlenül utánuk keletkeztek, beszédesen idézik fel azokat az eseményeket, amelyek között bekövetkezett hazánk felszabadulása. A debreceni Déri-múzeum igazgatója pl. a következőket jegyezte fel naplójába : „Október 17. kedd ... az oroszok a várost kelet és nyugat felől körülzárták. A német katonai parancsnokság megkezdte a hadiüzemek, malmok, gyárak, raktárak, vasút- és postaberendezések robbantását. Az István gőzmalom elpusztítását előkészítették. Az óriási dörejjel levegőbe repült és az égő vagongyár fekete füstjét a déli szél a nagyerdő' felé terelte ... A szüntelenül dörgő robbanások, az őszi felhőzet alatt keringő repülőgépek zúgása, a távoli és közeli ágyúzás moraja, a magyar és német csapatok hátraözönlése, még a bátrabbakat is szorongással töltötték el. Az emberek élelem után szaladgáltak, a visszavonuló csapatok úgy a bel-, mint a külvárosban fosztogatnak . . ."1

3 Az egri állami levéltár főlevéltárosa feljegyzéseiben a következőképpen számol be a német fasiszták vandál pusztításairól : „A nácik mielőtt elhagyták volna a várost, a pincéket megdézsmálták, a villanyvezetékeket gyalázatosan megrongálták, az Almegyer-utca egyik szűkületében a házakat felrobbantották. Ugyancsak elpusztították a hidakat, a putnoki vasútvonal átereszeit . . ,1

4

. 13

Padi Jób és Radó Antal: A debreceni feltámadás. Debrecen, 1947. 51. 1. 14

A.L. Eger. Kolacskovszky Lajos főlevéltáros emlékirata a felszabadulásról. Hajdú-Bihar megyében a háború folyamán összesen 22 797 ház (az össz-lakóházak 20,9%-a) megsérült, magában Debrecenben az összes lakóházak 53,5%-a. Ezenkívül az 20 Századok