Századok – 1957

Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297

A- DEMOKRATIKUS TÖMEGMOZGALOM KIBONTAKOZÁSA MAGTARORSZÁGON 299 elleni harcban létrejött szervekre. A koncentrált támadások tüzében az antifasiszta harcban létrejött népi, forradalmi szervek működése, amelyhez a dolgozó tömegeknek annyi reménye és törekvése fűződött, lehetetlenné vált és rövidesen feloszlatták ezeket a szerveket6

. Homlokegyenest másképpen ment végbe a népi, forradalmi szervek fejlődése azokban a kelet-európai országokban, amelyeket a Szovjet Hadsereg szabadított, fel. Ezekben az országokban a demokratikus nemzeti egységfront alapját és gerincét képező népi erők a munkásosztály, a kommunista párt vezetésével szabadon bontakozhattak ki a fasizmus leverése után és megindították a forradalmi átalakulások sorát, amelyek a proletárdiktatúra megteremtéséhez, a szocializmus alapjainak lerakásához vezettek. Ezekben az országokban a német fasisztákkal kollaboráló reakciós, burzsoá államgépezet részben széthullott a Szovjet Hadsereg csapásai alatt, részben pedig, helyi viszonylatban, kezdettől fogva a népi szervek ellenőrzése alá került,, illetve a régi közigazgatási szervek helyébe léptek a népi szervek, mint az új, népi demokratikus államhatalom hordozói. Így pl. Csehszlovákiában a kommunista párt által javasolt és 1945. április 4-én kihirdetett ,,kassai kormányprogram" a nemzeti bizottságokat helyi államhatalmi szervekké nyilvánította és az új, népi demokratikus közigazgatás alapjaivá tette. A régi, reakciós járási főnökök és jegyzők helyére a nép választott képviselői kerültek és ezzel a dolgozó nép számára először vált lehetővé, hogy a nemzeti bizottságok útján tevékenyen résztvehessen a közigazgatásban. „Minden felszabadított községben válasszatok nyomban helyi nemzeti bizottságot és minden felszabadított járásban járási nemzeti bizottságot — írja a Csehszlovák Kommunista Párt 1945 áprilisi kiálltványa. — Legjobb képviselőiteket, — akik megállták a helyüket a megszállók és árulók elleni harcban és akik igazi demokraták — küldjétek a nemzeti bizottságokba . . . A nemzeti bizottságok, amelyek a maguk hatáskörében az egész közigazgatást irányítják, az új demokratikus köztársaság alapjai."8 Bulgáriában az 1944. szeptember 9-i antifasiszta felkelés után a hatalom a Kommunista Párt vezetése alatt álló Hazafias Arcvonalban tömörült munkások, parasztok, iparosok, haladó értelmiségiek harci szövetségének a kezébe került. Már a felkelés napjaiban a Hazafias Arcvonal helyi bizottságainak alapján kezdtek felépülni az új népi hatalom szervei. A népi demokratikus államhatalom országos kiépülése után, amely Bulgáriában gyors ütemben már közvetlenül a felszabadulás után ment végbe, a Hazafias Arcvonal helyi bizottságai mint a széles dolgozó tömegek átfogó társadalmi-politikai szervei töltöttek be továbbra is nagy szerepet9

. A kelet-európai országokban tehát a fasizmus elleni harcban létrejött , népi, forradalmi szervek a felszabadulás után továbbra is fennmaradtak és akár államhatalmi funkciókat töltöttek be, akár mint társadalmi-politikai szervek működtek, kifejezői voltak a dolgozó tömegek érdekeirek, törekvéseinek és a proletárdiktatúra kivívása, a szocialista forradalom felé hajtották a fejlődést. 6 V. V. Ljubimova: Franciaország gazdasága és a francia dolgozó tömegek helyzete, 83, 84, 89. 1. és Luigi Longo: Az olasz nép harca a felszabadulásért, 31, 32, 33. 1. 8 Klement Gottwald: Válogatott cikkek és beszédek. Bpest. Szikra, 1951. 155 1. 9 Konsztantyinov: A bolgár népköztársaság. Bpest, Szikra. 1950. 225—227. 1.