Századok – 1957
Tanulmányok - Zsigmond László: A versaillesi békeszerződés életbelépése 270
.A VERSAILLES! BÉKESZERZŐDÉS ÉLETBELÉPÉSE 283 úgy véli, Anglia részéről tanújelét kell adni a jóindulatnak, tekintettel arra, « hogy Franciaország, az Egyesült Államok várható kiesése folytán, rendkívül kínos helyzetbe került.8 4 Eyre Crowe megértő álláspontja nem egyéni felfogását képviselte, hanem az angol közvélemény széles és tekintélyes rétege véleményét tükrözte. Az amerikai szenátusban a békeszerződéssel kapcsolatban folyó vita határozott angolellenes jelleget öltött. Az amerikai imperialisták legszélső szárnya nemcsak Franciaország, hanem Anglia irányában is teljes szabadkezet követelt. Tekintettel az amerikai—angol viszony romlására,85 1919 augusztusában különleges megbízatással Washingtonba küldték Greyt, az angol kormány rendkívüli megbízottját.8 6 Feladatát igen nehéz körülmények között kellett megkezdenie és nem is járt kielégítő eredménnyel. Az angol—amerikai ellentéteket, amelyekről számos jelentésben számol be és amelyeket8 7 — főbb vonásaiban — igyekszik összefoglalni, — nem sikerült áthidalni. A közös veszély közelebb hozta egymáshoz Angliát és Franciaországot és javuló együttműködés jelei mutatkoztak a Legfelső Tanács november 24-i értekezletén. Eyre Crowe angol küldött igen határozott álláspontot foglalt el, követelte, kényszerítsék Németországot állásfoglalásra, a válaszjegyzéket pedig hozzák nyilvánosságra, hogy ezzel is nyomást gyakoroljanak a német közvéleményre. A Legfelső Tanács angol, francia és olasz képviselői, az amerikai megbízott nyilvánvaló akadékoskodása ellenére, úgy döntöttek, hogy elfogadják a francia delegáció által készített választ, valamint az azt kiegészítő utóiratot.88 A november 24-én elfogadott válasz igen határozott volt.8 9 Bevezető sorai utalnak arra, hogy Simson elutazása miatt kétségessé vált, hogy a békeszerződés ratifikálásáról szóló okmányok jegyzőkönyvének az aláírása december 1-én, a szövetséges és társult hatalmak által meghatározott napon, megtörténhessék. A békeszerződés ratifikálásának ez az elhúzódása annál is inkább sajnálatos — folytatja a jegyzék —, mert kétségek támadhatnak Németországnak a fegyverszüneti egyezményből és a békeszerződésből származó kötelezettségeinek végrehajtására irányuló szándékait illetően.9 0 A továbbiakban 84 Ua. 825. 1. 85 A versaiilesi békeszerződés aláírása után kialakult helyzetre, különös tekintette] az angol—amerikai viszonyra, igen gazdag forrásanyagot tartalmaz a Br. F. P. 1919—1939. Első sorozat. V. köt. 1919 első, illetve második része. — Az első rész az 1919. jún. 28. — 1920. jan. 10. közötti időszakot öleli fel, a második rész Grey washingtoni küldetésével foglalkozik 1919. aug. 13.—1919. dec. 30. között. 86 H. IV. V. Temperley: A history of the Peace Conference of Paris. VI. köt. 419— 420. 1. — H. G. Allen: Great Britain and the United States. A history of Anglo American relations (1783—1952) (London, 1954) 721—722. 1. — Ismertetik Greynek a „Times" 1920. jan. 31-i számában megjelent levelét, mely fényt vet Grey küldetésének az értelmére és az angol kormány elképzeléseire. 87 Br. F. P. 1919—1939. Első sorozat. V. köt. 1919. 997—1000. 1. — Lásd még : Polk levelét Lansinghoz a Lloyd Georgezsal folytatott beszélgetésről. F. Ii.—P. P. C. 1919. XI. köt. 675—677. 1. 88 F. R.—P. P. C. 1919. IX. köt. 305. 1. Utóiratra azért volt szükség, mert a nov. 22-éről keltezett választervezet elkészülte után nov. 23-i keltezéssel német részről újabb jegyzék érkezett, melyben kérték a nov. 22-i levélben jelzett értekezlet elhalasztását mindaddig, amíg Simson ós a kíséretében levő szakértők vissza nem térnek. L. ua. IX. köt. 316. 1. 89 Ua. IX. köt, 316—317. 1. 99 Ua, IX. köt. 317. 1.
