Századok – 1957

Tanulmányok - Nemes Dezső: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyar forradalmi erők fejlődése 1917–1919-ben 8

22 .NEMES DEZSŐ Március elején, mint ismeretes, a német—osztrák—magyar imperialisták kierőszakolták a breszti béke aláírását. A kormánykörök a Szovjet-Oroszországgal való béke megkötését természetesen kihasználták bizonyos mértékig belső helyzetük, valamint a nyugat- és dél-európai frontokon katonai helyzetük megkönnyítésére. Ez a „megkönnyebbülés" azonban fölöttébb ellentmondásos és mulandó volt. Ellentmondásos volt azért, mert szertefoszlatta -•azt a hazugságot, hogy a monarchista kormány „demokratikus" békére .„törekszik" és „lemond" az annexióról. Még jobban láthatóvá vált, mennyire hazug a monarchisták és lakájaik propagandája, s tovább növekedett az elkeseredés az antant elleni háború folytatása miatt. Annál is inkább, mert a német blokk katonai helyzetének könnyebbedése nem következett be, sőt, a katonai helyzet egyre romlott, mivel az angol—francia csapatok megerősítésére friss amerikai csapatok érkeztek. Az ország forradalmi erőinek további fejlődésében fontos szerepet játszott az, hogy a forradalmi szocialisták és a baloldali szociáldemokraták időközben bizonyos forradalmi tapasztalatra tettek szert. A forradalmi erők további fejlődésében igen fontos tényező volt az is, hogy mind több magyar hadifogoly tért haza a forradalmi Oroszországból. Ezek mint szemtanúk az ottani eseményekről beszámoltak, ami a munkások és a parasztok körében csak fokozhatta az erjedést, az értelmiség körében pedig növekvő érdeklődést és rokonszenvet keltett. A hazatérő hadifoglyok „megfigyelése" igen sok munkát adott a hatóságoknak. A forradalmi Oroszországban pedig időközben megalakult a magyar kommunista szervezet. Ez a csoport megszervezte a volt magyar hadifoglyok részvételét a fehérgárdisták, valamint a külföldi intervenciósok elleni harcban. Másrészt kádereket képzett ki arra, hogy hazatérjenek Magyarországra é3 folytassanak forradalmi harcot hazájukban, alakítsák meg a kommunista pártot Magyarországon. » 1918. március 25-én a magyar kommunista csoport, amelynek Kun Béla volt az elnöke, levelet intézett az OK(b)P Központi Bizottságához bejelentette megalakulását és kérte felvételét az OK(b)P-be, amelynek keretei közt működni szeretne a párt szervezeti szabályzatával összhangban. Az OK(b)P Központi Bizottságának segítségével indult meg a „Szociális Forradalom" c. magyar lap, amelynek Kun Béla, Szamuely Tibor és Rudnyánszky voltak a szerkesztői. Április 14—17-én Moszkvában hadifogolygyűlést tartottak, amelyre Oroszország minden részéből érkeztek a hadifoglyok küldöttei. Megérkeztek a hadifogolytáborok, a hadifogolyszervezetek és más különféle csoportok képviselői európai Oroszország minden nagyobb városából. A kongresszus megnyitása előtt hadifogolygyűlést tartottak 3 — 4000 ember részvételével. Orosz, német, román, lengyel és magyar nyelvű üdvözlő beszédek hangzottak el. Kun Béla beszédében többek közt a következőket mondta : „Most, miután 4 keserves esztendőt végigszenvedtetek a fronton és a fogságban, most hazatértek, hogy tovább harcoljatok a francia, olasz vagy a balkáni fronton. Menjetek haza, de a puskát, melyet kezetekbe fognak nyomni, fordítsátok az igazi ellenségeitek ellen... Gyújtsátok fel az imperialisták, a tőkések, a papok, a rablólovagok országát." A gyűlés határozatot fogadott el a hazatérő hadifoglyok feladatairól ; a határozat így szól: „Az április 14-én Moszkvában megtartott hadifogoly-nagygyűlés teljes szolidaritásáról biztosítja az orosz munkás- é3 parasztkormányt, ugyanakkor