Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
256 SZ. ORMOS MÁRIA. ország felvételét e csoport azért is kívánta, hogy a Népszövetség ezáltal tanújelét adhassa a kehelén belül uralkodó engesztelődő szellemnek. 10 2 Más álláspontot foglalt el Anglia és Franciaország, amennyiben képviselői aggályosnak tartották. ,, . . . hogy Magyarország katonai kötelezettségeinek, kivált a repülés terén, nem tett eleget és a minoritásokkal (kisebbségekkel — Sz. O. M.) szemben elvállalt kötelezettségeit sem teljesítette".10 3 Legerősebb ellenállás mutatkozott a kisantant táborában, amely azon volt, hogy megnehezítse, késleltesse Magyarország bejutását. Felszínre akarta hozni a magyar kormány bűneit és kötelezettséget kívánt a nemzetközi szerződések, cLZcLZ cl trianoni béke betartására és ha lehetséges, még külön a Habsburgok távoltartására is. A felvétel késleltetésének egyik oka volt az is, hogy szerették volna elkerülni Bánffy hozzászólását a közgyűlésen, mivel e felszólalás tárgya előreláthatóan csakis a kisebbségi kérdés lehetett. A felvétel meghiúsítására nem kínálkoztak olyan kedvező indokok, mint az elmúlt. évben. A Habsburg-kérdés lényegében véve megoldódott. A magyar kormány az 1921. november 5-én aláírt és a szövetséges hatalmak budapesti képviselőinek átadott jegyzékében közölte, hogy a IV. Károly trónfosztására vonatkozó törvényjavaslat az antant hatalmak kívánsága értelmében a detronizációt kiterjeszti az egész Habsburg-házra. A kormány kötelezte magát, hogy alkalmazkodik a nagykövetek tanácsának 1920. február 4-i és 1921. április 2-i határozataihoz, amelyek eltiltották a Habsburgok restaurációját, valamint arra is, hogy a királyválasztás kérdésének felvetése előtt meghallgatja a nagyköveti konferencián képviselt hatalmak véleményét, s hozzájárulásuk nélkül ebben a kérdésben nem intézkedik.104 A magyar nemzetgyűlés kimondotta a Habsburgok trónfosztását, Károly exkirály pedig meghalt. Ilyen körülmények között a Habsburg-kérdés további feszegetésének nem sok értelme volt, s a nagyhatalmak sem nézték jó szemmel. A kisantant végül is elállt attól a kívánságától, hogy ebben a kérdésben újabb nyilatkozatra kényszerítsék a magyar kormányt. Maradt tehát a trianoni békeszerződés teljesítésének, illetve megszegésének problémája. Fel lehetett vetni a leszerelés, a jóvátétel, a magyarországi nemzetiségek, a magyar irredenta propaganda stb. kérdéseit. A kisantant nem mulasztotta el ezeket a lehetőségeket. A Magyarország elleni kampány abban az időben kezdődött, amikor a Népszövetség 6. bizottsága, a politikai bizottság által kiküldött albizottság hozzákezdett Magyarország felvételi ügyének tárgyalásához. Egy szeptember 7-i bukaresti jelentés szerint a kisantant országai közös tiltakozásukat jelentették be a nagyhatalmaknál a magyar kormány által fenntartott propaganda szervezetek működése miatt, mivel e?ek tevékenysége fenyegeti a szomszédos államok békéjét. A magyar kormány bár hivatalosan feloszlatta az irredenta szervezeteket, mégis tartott fenn propaganda központokat, amelyeket részben Budapesten, részben a szomszédállamok területén működtetett. Ezek az ún. társadalmi szervezetek a magyar kormány tudtával, beleegyezésével és irányítása mellett dolgoztak. 102 OL. KüM. res. pol. 1922.—41—227. 103 Uo. 104 A Magyar Külügyminisztérium „Papers and Documents Relating to the Foreign Relations of Hungary" című kiadmányában közzéteendő Dipiomáciai okiratok ideiglenes lenyomata. N° 1248, 407—409. 1.
