Századok – 1957
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Kiadatlan Görgey-iratok 1849 augusztusából 198
KIADATLAN GÖRGEY-IRATOK 1849 AIJGUSZTUSÁBÓL 221 használom ki, hogy kiszorítsam az ellenfelet Miskolcról, átdobjam a görömbölyi magaslatokon a mezőkövesdi útra, magam pedig átkeljek fő erőimmel s hátvédemmel a Sajó folyón és előkészítsem a Hernádon való átkelést Gesztely közelében. 22-én este a 7. hadtest átvonult az ellenféltől már elhagyott Miskolcon és Csaba mögött helyezkedett el, előőrseit pedig a görömbölyi magaslatok mögé, a mezőkövesdi útra küldte ki. Ezt a visszavonulást az ellenfél 4. hadteste Ónod felől igen könnyen meghiúsíthatta volna. így tehát az általam tervbevett feladatot : hogy lehetővé teszem az egyesülést a Dembinski által vezetett magyar hadsereggel, megoldottam ; az Ideiglenes Kormány hivatalos közleményei ugyanis annak kinyilvánítását tartalmazták, hogy az egész Tisza-vonal meg van védve az ellenfél átkelésétől, s ez okból az Ideiglenes Kormány tartózkodási helyéül és minden katonai erő végleges összpontosítási helyéül Nagyváradot jelölték ki. Nekem egyéb feladatom nem volt, mint az, hogy addig tartsam magam a Tisza és Hernád között, míg az ellenség túlerejű támadása arra nem kényszerít, hogy Tokajon át visszavonuljak. Ez magyarázza, hogy miért bocsátkoztam ütközetbe Miskolc és Harsány között 24-én, Zsolca alatt 25-én és Gesztely alatt 28-án, — ahelyett hogy a visszavonulást Tokajon át megállás nélkül folytattam volna". Ami mármost azt illeti, hogyan támadtak meg a fent említett két napon Zsolca és Gesztely közelében, arra nézve megjegyezhető, hogy az ellenfél nem használta ki kellőképpen gyalogságának és lovasságának mind számbeli, mind minőségi fölényét, — ami lehetőséget nyújtott nekem arra, hogy a csatában sikerrel alkalmazzam éppen legjobb fegyvernemünket : a tüzérséget. Később mindkét támadás nagyon bátor színben tűnt fel nekem, hiszen a frontunk ellen irányultak, anélkül, hogy egyidejűleg szárnyaink ellen is operáltak volna ; ez jelentős áldozatot követelt, amit megtakaríthattak volna, ha a támadás két szárnyunk ellen indult volna, erős frontális elterelő támadással egyesítve. Ezen felül a szárny támadás igen szorongatott helyzetbe hozott volna — állásaim ugyanis nagy területen voltak széthúzva — s az ellenfél erőfölénye folytán rövidesen visszavonulásra kényszerített volna. E szerény megjegyzések után visszatérek magukra a hadműveletekre. Az ellenfél fő erőinek a Tiszán Tiszafürednél történt átkelése10 0 arra késztetett, hogy magam is visszavonuljak a Tiszán át a Berettyóig, méghozzá, mielőtt az ellenfél Debrecen alá érkeznék. A Tokajból Nagyváradra vonulás biztosítása érdekében az 1. hadtest azt a parancsot kapta, hogy menjen Debrecenen át, de korántsem kapott olyan megbízatást, hogy döntő és kétségbeesett »ütközetbe bocsátkozzék a túlerőben levő ellenféllel, miként ez augusztus 3-án történt.10 1 Az a szerenäa E magyarázat a visszavonulásnak a hernádmenti pozícióban való megszakításáról — természetesen nem áll helyt. Görgeynek nem az volt a feladata, hogy amíg lehet tartsa magát a Tisza és Hernád között, hanem az, hogy most már valóban minél gyorsabban hajtsa végre a lefelé való koncentrációt. Hogy a megszakítás hadászatilag helytelen volt, Emlékirataiban már maga is elismeri, s főleg a cári hadsereg számerejéről való hiányos értesültséggel iparkodik magyarázni. (I. m. H. 282. kk.) *0 0 Ez már jülius 26-án megkezdődött; a magyar sereg pedig csak júl. 28-áról 29-rc virradó éjjel kezdte meg a visszavonulást a Hernádtól. így Görgey — a Miskolcnál elvesztegetett idő miatt — további keleti irányú kerülőre kényszerült. 101 Téves : a szerencsétlen kimenetelű debreceni ütközet augusztus 2-án délután folyt le.
