Századok – 1957
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Kiadatlan Görgey-iratok 1849 augusztusából 198
KIADATLAN GÖRGEY-IRATOK 1849 AIJGUSZTUSÁBÓL 209 Azt az állítást, hogy Görgey leveleiben a fenti értelmű megkülönböztetést tette a nyilt terepen lévő seregrészek s a várak között, történetíróink közül többen ugyancsak elfogadták.4 3 Ez állítást valószínűsítette, hogy Görgey Artúr Komárom várába Klapka György tábornokhoz küldött levelében (kelt Nagyváradon, augusztus 16-án) — amely már korán publikálásra került4 4 s szövegét részben vagy egészben később is többször közzétették4 5 — tájékoztatva Klapkát a maga feltételnélküli fegyverletételéről és a történtekért kizárólag Kossuthra, kiváltképpen pedig arra a „gazságára" hárítva a felelősséget, hogy Bemet nevezte ki fővezérnek4 6 , expressis verbis valóban nem szólította fel Klapkát a feltétlen fegyverletételre, hanem levelét azzal zárta : „Fontold meg, mit tehetsz és mit kell tenned."47 Ebbe a sémába illesztették be már most Görgeyék a másik legerősebb vár, Aradvár parancsnokához, Damjanich János tábornokhoz intézett levelet (ill. leveleket) is, azt állítván, hogy ez sem tartalmazott egyebet, mint tájékoztatást; ebben sem esett szó a feltétlen megadásra való felszólításról : utóbbira Damjanich saját belátása, ill. az aradvári haditanács döntése alapján határozta el magát. „Augusztus 11-ről 12-ikére forduló éjjel ... — írja Görgey Artúr — én Damjanich tábornokot a hadseregnek az oroszok előtt végbemenendő föltétlen megadása elhatározásáról eleve értesítettem és erre ő nekem önként kijelentette, hogy ebben (szóval : a föltétlen megadásban), mint Aradvár parancsnoka a hadsereg példáját követni szándékozik . . ,"4 8 Görgey István pedig bátyjának ezt az állítását megismételve, — hangsúlyozva, hogy „Damjanich rögtön azt felelte neki, hogy ő is hasonlót fog tenni : az oroszoknak föltétlenül feladja a várat" — így folytatja : „Mindazáltal bátyám Paskievics kívánatára újból is írt Damjanichnak Nagyváradról augusztus 15-érői. E levéllel Buturlin orosz tábornokot küldte Aradra a herceg"*9 . — Görgey István szükségesnek tartotta külön is hangsúlyozni, hogy bátyja nem szólította fel Damjanichot a feltétlen fegyverletételre. Baudisz József alezredesnek, Damjanich szárnysegédének részletes feljegyzéseit használva az aradi esenények leírásánál, hozzáfűzi : „ . . . Baudisznak azon . . . állítása, miszerint Görgey Artúr a maga példája követésére hívta volna fel Damjanichot e levélben :5 0 az emlékezésbeli hadak parancsnokait „egyenesen felszólítám, kövessék példámat. Ellenben a várak parancsnokaival szemben, amennyire emlékszem, csupán a tények egyszerű közlésére szorítkoztam," főként arra gondolva, hogy egy várparancsnok „egy erőd birtokában esetleg még kedvező föltételeket is csikarhat ki az ellenségtől a feladás fejében". (I. m. II. 387—388.1.) — De az emlékezet körül -— mint látni fogjuk — itt is baj van. 43 L. pl. Gelich, i. m. III. 869. 1. — Sőt volt, aki még továbbment s a szóban forgó Görgey doveleket általában csupán tájékoztató jellegűnek tüntette fel: „Görgey több levelet is írt, Klapkát s a kisebb csoportok parancsnokait értesítve a harc megszűntéről." (Kosáry, i. m. 70. 1.) 44 Memoiren von Georg Klapka. Leipzig, 1851. 241—243. 1. 45 L. pl. Horváth Mihály, i. m. ül. 473—474.1.; Görgey István, i. m. III. 642—643.1.; Gelich, i. m. III. 903.—905. 1. 46 „Diese Spitzbüberei war die Quelle Alles dessen, was später geschah." 47 „Erwäge was du thun kannst und thun sollst." —- A cári külügyminisztérium levéltárában is megtalálható a Klapkához írt német nyelvű levél másolata : Arthur Görgey's Brief an Klapka aus Groß-Wardein den 16tTM August 1849. Kanuej;5ipnH MMJL r. 1849, flejio JV° 1538. 159—160. — Közlésétől — minthogy kiadott iratról van szó — természetesen eltekintünk. 4S Görgey Artúr, i. m. II. 371—372. 1. — Kiemelések tőlem — P. Zs. P. 49 Görgey István, i. m. III. 642. 1. — Kiemelések tőlem — P. Zs. P. 50 Görgey I. ezt az első levéllel kapcsolatban mondja, de mindkettőre érti. 1 4 Századok
