Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
ADALÉKOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁG-HARC HADIHELYZETÉHEZ ERDÉLYBEN 197 Gencsy Zsigmond ezredének más része a Fejérvár és Enyed közt i passzuson a Maros mellett. Újvárosi Szűcs János ezredes Torockó vidékén a Maros mellett, Torda, Enyed és Kocsárd között. Bikk László, Rácz András, Csáky és Teleki ezredeivel Kalotaszeg, Mogyorótelek és Gyalu környékén Kolozsvár felé vigyáz. Ujvárossi János, Vay László ezredével és a hajdú városiakkal Nagvalmáson Kolozsvár, Gyalu és Bonchida előtt. Nádaskay ezredévei Lak vidékén. Szappanos Mihály ezrede Bonchida és Dés előtt. Jósika Dániel ezrede Lápos vidékén, Beszterce, Bethlen és Dés előtt. Orosz Pál brigadéros a maga ezredével Zilahon. Boné András ezrede Kenyheczy ezredével Nagyvárad alatt. Sennyey Ferenc és Karándi Mihály ezredei Belényes vidékén.10 0 A sok nyomorúságot szívós kitartással kiálló kuruc hadinép tehát a felszabadított Erdély nyugati felén a fegyverszünet két hónapja alatt végre pihenőhöz jutott és az ezredparancsnokoknak idejük volt ezredeik rendbeszedéséhez. Rákóczi az 1705/6 telén lefolyt hadakozásban elért eredménnyel meg lehetett elégedve. Ha az itt ismertetett táblázat adatainak mérlegelésével egy pillantást vetünk Erdély nyugati felének térképére, látjuk, hogy az most már szilárdan a Fejedelem fennhatósága alá került. A kuruc ezredek a fogyatékos vagy helyenként teljesen hiányzó vezetés ellenére is a népi erők segítségével szép katonai teljesítményre tekinthettek vissza. Fokozatosan kiszorították a császári katonaságot a nyugati Erdély községeiből és annak sok kárt, veszteséget okoztak. Folytonos mozgolódásaikkal, kisebb-nagyobb helyi rajtaütésekkel és aprólékharcokkal megakadályozták a császári főparancsnokot abban, hogy az Erdélyben akkor állomásozó haderejét idejében összeszedhesse és a bécsi udvari haditanács parancsa szerint már a tavasz elején, tehát a fegyverszünet bekövetkezte előtt, kivezesse a magyarországi hadszíntérre. A fegyverszünet híre nem a Tiszánál érte Rabutint, mint azt remélték, hanem még mélyen bent Erdélyben. így tehát kényteleu volt a fegyverszünet lejártát is még Erdélyben bevárni és csak azután indulhatott el. Az erdélyi kuruc haderő helyzete viszont lehetővé tette azt, hogy a császári csapatok eltávozása után az ottmaradt kuruc ezredek továbbra is tért nyerjenek. Amikor pedig a következő év elején az akkor már Erdélyben parancsoló Pekry Lőrinc tábornagy csapatai 1707. február 10-én a székelykocsárdi táborban egy erős császári csapatot megrohantak és széjjelvertek, a kurucok hadihelyzete Erdélyben annyira megerősödött, hogy Rákóczi pár hónap miilva, 1707 április elején magát Erdély fejedelmi székébe beiktattathatta. A szegény föld népe, amelynek sorsával Rákóczi egyéni sorsát összekötötte, Fejedelmét ezekben a nehéz téli hónapokban sem hagyta cserben. A zsibói csata után Erdélyben bekövetkezett hadihelyzet és az elért szép eredmény ennek a népi haderőnek az érdeme. MARKÓ ÁRPÁD 100 Ahol a kimutatásban ugyanaz az ezredparancsnok és ezredének neve többször fordul elő, az azt jelenti, hogy az ezredet vagy több részre felosztva helyezték el különböző helyeken, vagy pedig — pl. Perényi Miklósnál —, hogy a nevét viselő ezred másutt volt és ő, személy szerint, másutt parancsolt.
