Századok – 1957

Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163

164 MARKŰ ÁRPÁD A székelység kezdettől fogva a kuruc mozgalom támogatója volt. Ezekre Rákóczi biztosan számíthatott. Rákóczi személye Erdélyben nem volt rokonszenves, nem is ismerték őt s magyarországi főúrnak tekintették. Hogy a szabadságharc mégis tért nyert Erdélyben, azt nem Rákóczi személyének, hanem politikájának lehet tulajdonítani, mert a kuruc szabadságharc tiszaháti kezdésének híre hamar eljutott és visszhangot keltett Erdélyben is. Erdély ,,.. .nem külső hatásra kényszeredetten, hanem belső fejlődése során nő fel a magyarországi Rákóczi szabadságharc mellé. 1704 májusában, mikor a szabadságharc Erdélyben komplyan megindult, a kezdeményezés döntő és elhatározó lépése belülről jön".3 Erdély szétforgácsolt társadalmi életében Rákóczi tehát sem a főurak, sem a köznemesség, sem a városi polgárság összességének támogatására nem számíthatott. A kuruc hadi nép alábbiakban vázolt sikereit az erdélyi nép, azaz a magyar és román jobbágyok és a székely felkelők harcai eredményezték, a felsőmagyar hadszintérről oda vezérelt kuruc ezredek segítségével. A hadihelyzet és a lefolyt hadmozdulatok, harcok elbírálásánál, tehát mindezeket az adottságokat figyelembe kell venni. Károlyi tábornok, Orosz Pál brigadéros, és más vezető kuruc főtisztek intézkedései kétségkívül hozzájárultak •ahhoz, hogy Rákóczi katonáinak aránylag rövid idő alatt a legkegyetlenebb téli időszakban sikerült Erdély nagy területét kiragadni Rabutin marsall, erdélyi császári főparancsnok hatalmából, de ez az eredmény nem annyira a vozetés, mint inkább a kuruc harcosok érdeme. * Az Erdélyben lévő császári csapatuk számáról, helyzetéről pontos adataink vannak.4 Az erdélyi császári főparancsnok, Rabutin de Bussy gróf marsall igen szorult helyzetben volt. Az ő parancsa alatt Erdélyben mindössze csak 3 lovasezred, clZclZ cl Rabutin, Uhlefeld és Steinville ezredek és 6 alsó-ausztriai milicdragonyosezred állott. Összesen alig 3000 ember. Ezzel a gyenge haderővel kellett Rabutinnak a szász városokat, Brassót, Nagyszebent, Medgyest, Fogarast stb. és azok környékét kézben tartani és a kurucok birtokában lévő Déva várát és más helységeket körülzárni.5

A haditanács Bécsben már attól tartott, hogy ha Rákóczi kuruc mozgalma átterjed Erdélyre is, nem lesz képes ezt megakadályozni és serege elpusztul. Mivel azonban politikai szempontból fontos volt Erély birtoka, úgy határoztak, hogy a Csallóközben 1705 tavaszán 3 Várkonyi Agnes: A Rákóczi szabadságharc kibontakozása Erdélyben. Századok 1954. 33—69. 1. Tömör, összefoglaló, kitűnő helyzetképet nyújt Köpeczi Béla és 11. Várkonyi Ágnes: IT. Rákóczi Ferenc c. könyvének az Erdélyi Fejedelemségért c. fejezete. Bpest, 1955. 208—220. 1. _ 4 A császári parancsnokok rendszercsen küldtek jelentéseket, létszám- és hadrendi kimutatásokat Bécsbe az Udvari Haditanácsnak (Hofkriegsrat, Consilium Aulae Bellicum, röviden ,,Bellicum"-nak írták.) Ezekre alapozva állíthatták össze a Kriegsarchiv hivatalos kiadványát a Feldzüge des Prinzen Eugen v. Savoyen sorozatot, amely a legfontosabb iratokat okmánytárban is közli. Az erdélyi hadihelyzettel foglalkozó kötet a Serie I. Band VH. kötete. Továbbiakban Feldzüge-nek írom. Rendkívül fontos eddig még ismeretlen adatokat találtam az Orsz. Levt. Khuen-Héderváry levéltárban levő „Herbeville iratok" jelzésű fasciculusban. Herbevüle marsall veje és szárnysegéde egy Draskovich gróf ezredes volt. Ez az iratgyűjtemény hozzá került, azután később házasság révén a Khuen-Héderváry család iratai közé. 5 Feldzüge, I. Serie, VH. Band. 418. 1.