Századok – 1957
Tanulmányok - Endrei Walter: Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez 124
KÖZÉPKORI MUNKAMÓDSZEREK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 141 hogy részint igen későiek a lábkorongábrázolások.,11 7 főleg azonban az, hogy az állóorsós korongon igen nehéz a munka. Hajtókorongja oly kicsi, hogy a láb az összekötőrudakba is akaszkodva végzi a forgatást.14 8 A korongolás •elsajátítása hónapokig tartott-.14 9 Feltételezve az ókori Egyiptomban a lábkorong ismeretét, Rieth azt állítja, hogy már 1200 előtt Dél-Európában feltűnik és ezt a jelenséget az izlámi kerámia ez időbeli virágzásával hozza kapcsolatba ; ugyanakkor elismeri, hogy Theopliilus nem is említi.150 A legkorábbi középkori ábrázolás (1000 körül) közönséges kézikorongot mutat.15 1 Fenti okokból nem látszik valószínűnek, hogy az állóorsós lábkorong a XIV. század előtt széleskörűen elterjedt volna, ha egyáltalán ismert volt is. Magyarországon semmiesetre sem lehet a XV. század előtt lábkorongról beszélni.152 Nem állapítható meg tehát keletkezésének időpontja és helye, de kétségtelen, hogy nem az északafrikai földbemélyített változat15 3 közvetlen leszármazottja és nem is hozható összefüggésbe a Krétán ma is élő, -segéd által meghajtott típussal.15 4 Inkább gondolhatunk itt is egy, a XIV. század végén elterjedt önálló munkamódszerre. Ha ilyenképpen megvizsgáltuk a forgómozgás két tipikus formájának lábhajtásúvá való átalakítását egy-egy példán, a harmadik (fogantyús, forgattyús) meghajtás ismertetése előtt be kell számolni a lábhajtás bevezetéséről egy határterületén. A fujtató lábbal történő taposása Egyiptomban is előfordult, de nem a megmunkálást végző kézműves részéről. Egy középkori forrásban találkozunk azzal a változattal is, hogy egy aranyműves munka közben egyik kezével a fújtatót működteti.15 5 A XIV. század második felében kétségkívül itt is megvalósult a körülmények kényszerítő hatására a lábhajtás : már az 1415-ben épült firenzei Or San Michele templomban Szent Eligius patkócsodájának ábrázolásán lábhajtású, ellensúlyos fújtatót,156 sőt a müncheni Marianakéziratban (1438) már malom által hajtott fújtatót láthatunk.15 7 Azonban biztosra vehető, hogy jóval korábban kerül sor az alkalmazására. Egyik változatát ugyanis, az orgonapedált ékkor már szerte Európában ismerik.158 Elfogadható az a hagyomány, hogy feltalálója, Luis van Valbecke brabanti iparos valóban már a XIV. század elején találta fel. Nem hihető el viszont az, hogy a kovácsok fujtatója az orgonapedálból származtatná lábitóját. * 147 Két XV. századiról van tudomásunk, egy 1466-beli bécsi kártyajátékból és az 1480-as Ars memorativa egy fametszetéről. A többi ábrázolás már a XVI. századba esik. * 148 Legkésőbbi élő változatán, a fehérorosz korongon figyelték ezt meg. Hortvitz, i. m. 753. 1. 149 Holubowicz megfigyelései szerint a betanuló fazekasok idegenkednek a lábkorongtól, „évek múlva sem tudnak 50—60 cm magas edényt egy darabból elkészíteni". 150 Rieth, i. m. 75. és 88—89. 1. 151 Paris Nat. Bibi. Cod. Lat. 6. spanyol kódexből származó képet közh Holl: Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszereihez. Budapest régiségei, XVII. 1956. 185. 1. 152 Uo. 191. 1. és Méri István szóbeli közlése. 163 Rieth, i. m. "87. 1. 154 Holubowicz, i. m. 87. ábra. 155 Alexander Neckamnál (Holmes, i. m. 142. 1.). 156 Brandt, i. m. 416. ábra. 167 Feldhaus: Lexikon, 369. 1. 158 A nürnbergi Sebaldus-templomé 1444-ben, egy velencei templomé 1470 körül készült
