Századok – 1957
Tanulmányok - Endrei Walter: Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez 124
134 ENDREI "WALTER kor magas színvonalú készítményeitől nem meri megvonni a lábhajtás lehetőségét.8 3 viszont Holubowicz éppen ezt kifejezetten tagadja.8 4 A kérdés egyik érdemes ismerője, Ä. Rieth alapvető munkában szögezte le álláspontját.85 Megállapítja mindenekelőtt, hogy a mai orsós lábkorong későközépkori találmány.8 6 Viszont azt állítja, hogy a hellenisztikus Egyiptomban feltalálták ennek egy kezdetleges válfaját, amely később az arabok révén terjedt el. Érvül a már említett bibliai hely mellett egy Pindaros , Seholiont idéz és a phüaei OzHsz-szentély két domborművére utal.8 7 Nézetünk szerint ezek a bizonylatok ezidőszerint tán gyengíthetők, de nem hagyhatók figyelmen kívül. Ptah és Chnum ábrázolásai egyáltalán nem konvencionálisak, hiszen a naptojás formálása egy „korszerű" szerszámon profánul hathatott. A szerző maga sorol fel máshelyütt számos esetet arra, hogy az agyag formálása szent cselekmény ugyan sok nép vallásában, de a korong maga profán.8 8 A vonalas ábra nem engedi meg egyébként" a szakszerű bírálatot : az, hogy a felépítmény tengelye nem esik a lábkorong közepére, hogy az istenek mindkét keze a formálandó tárgy előtt látható stb. elrajzolással és az egyiptomi ábrázolásmód sajátságaival magyarázható, de tartani kell a rajzoló önkényes kiegészítésétől is. (3. ábra.) A két irodalmi idézet viszont helyileg egyező ugyan — mind Jézus Szirach, mind a Pindarost magyarázó Didymos alexandriaiak —, de technológiailag nem támasztják alá a fenti reliefet. Az elsőt Luther — pontatlanul — így fordítja : „Also der Töpfer muß bei seiner Arbeit sein und die Scheibe mit seinen Füßen umtreiben ... er muß mit den Armen aus dem Ton sein Gefäß formieren und muß sich zu seinen Füßen müde bücken." Az első rész pontosabban így hangzik : „Ugyanígy a fazekas munkájánál ülve és lábaival a korongot forgatva mindig gondban van munkája felől . . . Karjával gyúrja formába az anyagot és lábai előtt görnyeszti meg erejét" (Szilágyi János György fordítása). A hangsúlyozott testhelyzet földön való ülésre utal. a „meghajtás" lehetőségét kizárja. Hasonló a helyzet Didymosnál,89 aki azt mondja, hogy Pindaros (a „híppeiois én entesszia" kifejezéssel) nem a lóversenyekre, sem a kocsik felszerelésére vagy a lószerszámra gondol, hanem a fazekaskorongra, kettős metaforával. Először : mert a kerék (vagy korong, ami a görögben ugyanaz a szó) kapcsolatban van a lovakkal, azután minthogy két oldalról hajtják a lábak sarkával.9 0 Nem tudunk szabadulni attól a gondolattól, hogy itt nem szinkrón lábmeghajtással van dolgunk. Ahhoz, hogy lábkorongot hajthasson, felette és nem vele egy szinten kell ülnie a fazekasnak, különben valóban csak a 88 Horwitz, i. ni. 765. 1. „ . . . man kann annehmen, daß sie in Asien und Aegypten nur mit der Hand gedreht wurde. . . auch in Griechenland besitzt keine eine Fuß-Scheibe . . . Möglich wäre es, daß den Kömern die mit dem Fuß betätigte Scheibe bereits bekannt war; allerdings deuten zwei Funde von wirklichen Töpferscheiben nicht darauf bin.'' 84 Wladimir Holubowicz: Adatok a lengyelföldi fazekasmesterek történetéhez (Zotchlani Wiekow Poznan XVI, 1947). 85 A. Rieth: Die Entwicklung der Töpferscheibe. Leipzig, 1939. 86 Uo. 87. 1. 87 Uo. 67. és 68. ábra, sajnos nem fényképek', hanem vonalas rajzok. 88 Uo. 104. 1. Érdekes párhuzam kínálkozik az egykorú „új" római szövőszékkel. A régi tela pendulán szőtték még a császárkorban is a menyasszonyi ruha vásznát és a toga virüist. 89 Pindaros Carmina Obmpica XIH. 27 /a sorhoz Scholion (ed. Drachmann I. p. 362.) 90 Kallimachos (frg. 263) : „sarokkal hajtott ló".
