Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
A MAGYAR RENDI A ÍJ. AM HUNYADI KORÁBAN 111 Az adót a király által kirendelt dieatorok rótták ki és szedték be. Félreérthetetlenül kitűnik ez egyrészt Marczali Imre és János verőcei ispánok felhívásából, amelyben figyelmeztették megyéjük nemeseit és birtokosait, hogy a királyi oklevéllel kijelölendő dicatorokat ne gátolják megbízatásuk teljesítésében, másrészt abból a tényből, hogy a szlavóniai dieatorok, Berzeviczi Pohárnok Detre és Bátmonostori Töttös László főurak voltak, akik magukat — a hatalmi viszonyokat bizonyára jól tükröző meghatározással — „valamennyi báró által kirendelt adószedőknek" nevezték.27 4 Igaz, Ciliéi Frigyeshez intézett levelükben azt mondják, hogy „a király és Magyarország valamennyi prelátusa, bárója, előkelője és nemese akaratából és az ő megbízólevelükkel ellátva" végzik munkájukat,27 5 hivatkozásuk azonban pontosan megfelel az április 11 -i királyi utasítás kancelláriai jegyzetében foglaltaknak s így nem vehető szószerint. Óvatosságra int, hogyne vegyük betű szerinti értelemben az oklevelek kifejezéseit, Hunyadinak a Tolna megyei dicatorokhoz intézett április 25-i utasításában olvasható azon kijelentése is, amely szerint az ottani rendkívüli adót „a király és az országlakosok" az ő ós vajdatársa, Újlaki Miklós számára utalták ki.27 6 A „regnicola" oly általános elnevezés, hogy az általa jelzett társadalmi rétegek cselekvő szerepet csak országgyűlésen játszhattak. Hogyan volna azonban elképzelhető, hogy nem is az adó megajánlásánál, hanem az arról való rendelkezésnél volt az „országlakosoknak" intézkedési jogkörük a király mellett, mintha a megyei követeknek szavuk lehetett abban, kik és mily mértékben részesüljenek a bevételekből ? Minden találgatást feleslegessé téve nyújt felvilágosítást az utasítás az adó sorsáról. Azt bizonyítja, hogy a királynak csak elvileg volt módjában az adók behajtásáról gondoskodni, mert gyakorlatban az érdekelt főurak azon a címen, hogy készek csapatokat szervezni, kieszközöllek tőle egész megyék adójának átengedését, mindjárt vállalkozva annak begyűjtésére is. így kapta meg a Tolna megyéből várható pénzt, amelynek összegét előzetesen 10.700 aranyforintra becsülték, fele-fele arányban Hunyadi és vajdatársa, Újlaki s mert a dieatorok egyike, Bodó Gergely Hunyadi később is nagy szerepet játszó bizalmi embere, túlzás nélkül feltehetjük, hogy a másik dicator meg Újlaki megbízottja volt.27 7 Abból a tényből, hogy Rozgonyi Simon egri püspök főkancellár az északkeleti megyék adója felől rendelkezett,27 8 nagyon valószínűnek látszik, hogy az ún. dispositiók rendszerének segítségével a nagybirtok urai — a király kikapcsolásával — maguknak biztosították az adóbevételt. Sőt még további elaprózódásra is van adatunk. Éppen Rozgonyi Simon kivonta ugyanis a dieatorok hatásköre alól Várdai Miklós birtokait s az ezekről járó adó behajtására magát Várdait hatalmazta fel.27 9 A kivételezést azzal indokolta, hogy ez csapataival vele együtt az északi részeken harcolt. Ilymódon tehát a vagyonosabb földesúr azon a címen, hogy harcosaival részt vesz a hadivállalkozásban, alkalmat 274 Zichy okmt. IX. k. 53. sköv. 1. — A tulajdonképpeni-munkát a főurak természetesen nem maguk végezték el, hanem familiarisaikra bízták azt. Ezek működéséről és akadályaikról (uo. 55. sköv. 1.) több oklevél szól. 276 Zichy okmt. IX. k. 55. 1. "«.Teleki, X. k. 124. 1. 277 Hunyadi egyébként ellenőrt ís küldött a beszedés szemmeltartására. Ez egyik officialisa, az ugyancsak ismételten szereplő Dóczi Mihály volt, aldt Thallóczi Matkó bán famíliájából vett át. 1443. ápr. 25-én Hunyadi Csanádon Dóczit, akit ugyanezen a napon az 5350 aranyforint átvételére felhatalmazott, ratiocinator taxe in comitatu de Tholna per nos constitutus-nak nevezte. (Dl. 55.256.) 278 1443. júl. 8-án Rozgonyi utasítást küldött Szokolyi Miklós, Kállai János, [Na]ményi Miklós és Lónyai István exactores taxe regalis-hoz, akik a Várdai-birtokokat magukban foglaló megyékben működtek. (Dl. 55.261.). Mivel az első kettő szabolcsi, a másik kettő beregi családból származott s ugyanezen megyékben voltak a Várdai-birtokok, Rozgonyit mindenképpen megillette ennek a két megyének az adója. 279 omnem illám taxam regalem, que de possessionibus ipsius Nicolai de Warda provenire debet, eidem pacifice percipere et levare permittatis.
