Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
A BÉCSI UDVAR JOBBÁGYPOLITIKÁJA 1761—J.790-1G 95 ban arra gondoltak, hogy minél kisebb legyen a telkek száma. Igaz, hogy a kancellária, melynek útján a királynő vizsgálatot rendelt el, alig talált valami rendellenességet a Pest megyei úrbéri végrehajtásban. Ez azonban, mivel a magyar hatóságok mind egyhúron pendültek, korántsem bizonyít ja a Bécsbe juttatott panaszok alaptalanságát.63 A megyei nemességnek az Urbáriummal való nyílt szembeszállása is előfordult, amelyet mivel rendi hozzájárulás nélkül adatott ki, törvénytelennek tekintettek, jóllehet azt nyíltan kijelenteni nem merték. Bars megye háromszoros leirat ellenére is vonakodott a helytartótanács javasolta úrbéri leírást, a megyei helységek osztályozását végrehajtani.64 Nyitra megye feliratában hangoztatta, hogy a törvények értelmében nem a helytartótanácsot, hanem a királyi táblát illeti meg az úrbéri perek revíziója, amire, jóllehet a helytartótanács az alispán és a jegyző felelősségre vonását ajánlotta, a királynő a megye megdorgálását rendelte csak el.6 5 Trencsén megye meg 1770-ben tiltakozott az úrbéri rendelet végrehajtása ellen, mert a parasztok még egyáltalában nem panaszkodtak terheik miatt, és mert a rendelet nem felel meg a törvényeknek. A királynő biztost küldött ki a megyébe, aki dorgáló leiratát a közgyűlésen felolvasta és felszólította a megye közönségét az úrbéri rendelet végrehajtásának előmozdítására.6 6 Bécsben jól ismerték a nemesség ellenséges hangulatát. Ennek hatása alatt, amily gyorsan intézkedtek 1767-ben a jobbágyok mozgalmai miatt a dunántúli megyékben, annyira haboztak a végrehajtásban az ország többi részében. A kancelláriában 1769-ben megoszlottak a vélemények a követendő politikára vonatkozólag. A tanácsosok egy része szerint a körülmények nem alkalmasak arra, hogy az Urbáriumot az egész országban végrehajtsák. Az orosz—török háborúra s ezzel kapcsolatosan fennálló pestisveszélyre hivatkoztak. De ezek is úgy vélték, hogy azokban a megyékben, amelyekben végrehajtás már folyik, azt be kell fejezni, sőt királyi biztosokat kell kiküldeni a gyors befejezés érdekében. A kisebbség amellett volt, hogy az előkészületeket országszerte meg lehet már tenni. Győry tanácsos szerint, aki maga is, mint láttuk, a Dunántúlon eredményesen működött e téren, a dolgot haladék nélkül végre kell hajtani. ,,A nép már nem áll oly idegenül szemben az úrbérrendezéssel, mint kezdetben." Ezt állapították meg az államtanácsban is. Általában nem sikerült tehát a jobbágyokat országszerte az Urbáriummal szemben fellovalni. Az államtanács tagjainak nagyobb része királyi biztosok kiküldése mellett foglalt állást, mivel tőlük többet lehet várni, mint a megyei tisztviselőktől, akik maguk is birtokosok, vagy birtokos rokonaik és barátaik vannak. „E szerint nem a jobbágy, hanem az államnak semmit sem fizető és a jobbágyot kiszipolyozó nemes az, aki az úrbérrendezéssel szemben ellenszenvvel viseltetik."67 De éppen Starhemberg herceg — maga is nagybirtokos —, akinek az Urbárium kiadásában oly fontos szerepe volt, intette óvatosságra a király-63 Á. T. 1770 : 3157. 64 Á. T. 1769 : 3017. 65 Á. T. 1770 : 1310. 60 Á. T. 1770 : 1708. 67 »Es ist demnach nicht der Unterthan, sondern'der dem Staate nichts zahlende und den Unterthan aussaugender Edelmann, welcher über die Urbarial-Einrichtung ein Missvergnügen schöpfet«. (Gebler véleményéből, amelyet a többiek, Stupan, Binder, Borié és Blümegen is osztottak.)
