Századok – 1956
TANULMÁNYOK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar jobbágypolitikája 1701—1790-ig 69
A BÉCSI UDVAR JOBBÁGYPOLITIKÁJA 1761—J.790-1G 89 ne-e a legrövidebb időn belül úgy segíteni, hogy azokban a megyékben, amelyekben a telekállomány már meg van állapítva, 1767. január 1-én az úrbérrendezést életbe léptetnék, a többinek pedig meghagynák, hogy a jobbágyoknak járó telekállományt minél előbb állapítsák meg.4 2 A kiküldött bizottság 1766. december 17-e és 1767. január 9-e között hét napon tárgyalta a kibocsátandó rendelet egyes még el nem döntött kérdéseit. Ezek részleteibe nem bocsátkozhatom, de meg kell állapítani, hogy ezeken dőlt el az általános úrbérrendezés ügye. A magyar kancellária is beleegyezett az általános rendezésbe, mivel ilymódon a nyugalom gyorsabban lesz helyreállítható. Az életbeléptetés időpontjaként január elsejét túl korainak tartottá, mert a királyi rendeletet előbb megyegyűlésen ki kell hirdetni, és a kihirdetéstől számított két hónapon belül lépjen az a hat megyében, ahol a biztosok a telekállományt már megállapították, életbe, tehát ahol a jobbágyzavargások voltak (Vas, Zala, Sopron, Tolna, Baranya, Somogy). A többi megyében a kancellária szerint nem szabad elsietni a dolgot. Látták, hogy a felsorolt megyékben mily nehéz a parasztokat kordában tartani. Mi lenne, ha a mozgalom az egész országra kiterjedne?! Ezért csak azokban a megyékben kell a rendeletet életbeléptetni, ahol bizonyos panaszok folytán már kidolgoztak néhány urbáriumot, így Fehér, Veszprém, Komárom, Győr és Moson megyében. Itt kell elrendelni a falvak osztályozását a telekállomány megállapítása végett. A királynő intézzen a hat megye főispánjához — akik ott birtokosok — kéziratot, amely szerint személyes kívánsága, hogy uradalmaikban minél előbb valósítsák meg az úrbéri szabályozást, ő maga is a kamarai jószágokon léptesse azt életbe. Mária Terézia a bizottság javaslatait jóváhagyta, és megelégedését fejezte ki, hogy ez a „kemény és terjedelmes ügy", mely annyira szívén feküdt, végre révbe jutott. A kancellária munkáját is megdicsérte, de hozzátette : ,,most minden attól függ, hogy azt érvényesítsék is".4 3 így született meg 1767. január 23-án az úrbéri rendelet, a maga jó és rossz következményeivel. 2. Az Urbárium végrehajtása Az Urbárium kiadása jelentős esemény volt a magyar jobbágyság történetében. Azt az előnyt jelentette a jobbágyságnak, hogy kötelezettségei a földesurakkal szemben most már pontosan meg voltak állapítva. Éppen ezért a földesurak és az ő osztályérdekeiket kiszolgáló vármegyék mindent megtettek a rendelet végrehajtásának megakadályozására, de magát a jobbágyságot is iparkodtak befolyásolni és a királyi rendelkezésekkel szemben ellenállásra bírni. Ez nem egy helyen sikerült is. A parasztok, akik sokkal többet vártak az úrbéri rendelettől, kezdetben könnyen voltak ellene felingerelhetők. A legizgatottabb megyékből, Déldunántúlról egyre-másra érkeztek a jelentések Bécsbe a parasztság ellenállásáról. Az oda kirendelt fegyveres erők parancsnoka, Caramelli altábornagy, aki a baranyai jobbágymegmozdulást halálos áldozatok árán fegyverrel verte le, nem győzött panaszkodni 42 1766. dec. 10-i kézirat. Á. T. 1766 : 3173. 43 Uo.
