Századok – 1956

KRÓNIKA - Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumáról (Ivámiyl Emma) 834

KRÓNIKA 839 mányoknak minél szelesebb forrásbázisra van szükségük. A hazai forrásanyagon kívül minden ország kutatói találnak anyagot más ország levéltáraiban is. Egy-egy nagyhatalom levéltárai szinte a Föld valamennyi országára vonatkozólag őriznek forrásanyagot. A források kölcsönös felhasználása érdekében szükséges tehát a rendszeres nemzetközi kapcsolatok kiépítése. A magyar történelem forrásanyagának nagy része is az ország határain kívül van. A magyar forrásbázis történetéről szólva ismertette a 150 éves török megszállás iratpusztító hatását. A 400 éves Habsburg-uralomból következett, hogy igen értékes magyar vonatkozású forrásanyag halmozódott fel Bécsben, amelynek felhasználása nélkül hazánk történetét csak hiányosan ismerhetjük meg. A Monarchia széthullása után létrejött új szomszédállamok levéltárai szintén sok, a magyar történetírás szempontjából nélkülözhetetlen forrást őriznek. Az osztrák és csehszlovák levéltárakban levő magyar anyagról az ottani levéltárosok sok hasznos tájékoztatót készítettek. A volt Monarchia határain kívül még számos európai állam levéltárai őriznek magyar vonatkozású anyagot. A magyar levéltárak, különösen az Országos Levéltár és a Központi Gazdasági Levéltár anyaga pedig elsősorban a szomszéd népekre vonatkozó adatokban bővelkedik. A volt Monarchia központi levéltárai az egész Kárpát-medencére, sőt egész Kelet-Európára nézve felbecsülhetetlen forrásanyagot szolgáltathatnának. Legsürgősebb feladat az Ausztria és az 1918 előtti Magyarország területén levő levéltárak iratcseréjének előmozdítása, elsősorban a világszerte alkalmazott és jól bevált mikrofilmezés útján. Ezen a téren a legjobb eredményeket eddig az osztrák és a csehszlovák filmcsere keretében sikerült elérni. A magyar levéltári szervezetnek a Levéltárak Nemzetközi Tanácsába való felvétele nagymértékben előmozdíthatja és az eddiginél tágabb területekre terjesztheti ki a nemzetközi filmcsereakciót. Az együttműködés kiindulópontja a közös iratanyag minél alaposabb megismerése lehet, levéltári leltárak, útmutatók cseréje, a részletesebb adatokat tartalmazó segédletek másolatban, filmen való megküldése útján. Nagy, konkrét témákra vonatkozó iratanyag tanulmányozására azonban legcélszerűbb kutatókat kiküldeni. Az együttműködésnek ezt a formáját elmélyíthetné az elméleti és gyakorlati levéltártudományi munkák ós levéltári kiadványok cseréje. Az előadást hozzászólások követték. Charles Braibant ismertette az angol—francia filmcsere eredményeit. Az Anglia és Franciaország között évszázadok alatt létrejött egyezmények filmjei mindkét ország levéltárában a kutatók rendelkezésére állnak. A belga központi tudományos kutatóintézet számos mikrofilmfelvételt készíttetett a dijoni ós lille-i levéltárak belga vonatkozású anyagáról. Olaszország 1949-ben átadta az 1860-ban egyidőre Franciaországhoz csatolt Savoya levéltári anyagát ; kárpótlásul engedélyt kapott az anyag mikrofilmezésére. Franciaország levéltári anyaga is jóval túlmegy a francia nemzeti kereteken. Ennek magyar vonatkozásban való illusztrálására magával hozta az Archives Nationales-ban található s Magyarországot érintő iratok tömör jegyzékét. Kifejezte reményét, hogy egy Párizsba küldendő magyar levéltáros részleteiben is kiegészítheti ezt a jegyzéket. — Maria Bielinska rámutatott a lengyel levéltárak nemzetközi jelentőségére. Felhívta a figyelmet a Magyarország és Lengyelország közötti, főleg XVI—XVIII. századi kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó forrásanyagra. A lengyel kutatók a hazai levéltárak súlyos háborús veszteségei folytán különösen rászorulnak a külföldön található lengyel iratokra. 'Fokozatosan kiépítik a filmcsereszolgálatot az európai államok levéltáraival. — Ilcana Leonte megállapította, hogy a jelen ülésszak jó kezdeményezést jelent a nemzetközi kulturális kapcsolatok kiépítése terén. A román levéltárak központi kartotókrendszerük ós segédleteik fejlesztése, a segédletek cseréje, valamint mikrofilmcsere útján kívánnak bekapcsolódni a közös munkába. Javasolják egy filmlaboratóriummal felszerelt közös kutatóintézet létesítését a bécsi és budapesti levéltárak mellett. Kívánatosnak látják a pecsétlenyomatok és heraldikai másolatok cseréjét is. — Michal Kusík hangsúlyozta a csehszlovák—magyar irat- és filmcsere fontosságát. Az új államhatár a régi történelmi megyéket kettéosztotta s a megyei levéltár vagy az egyik, vagy a másik oldalon maradt. A török hódoltság alatt a magyar államapparátus ós az egyház a mai Csehszlovákia területén fejtette ki iratképző működését. Sok iratot vittek oda magukkal a menekülők is. Később ennek a folyamatnak az ellenkezője játszódott le : a legfontosabb iratok a mai magyar fővárosban gyűltek össze. A két ország közötti levóltárügyi kapcsolat elmélyítésére több pontból álló javaslatot terjesztett elő. — Walter Nissen ismételten felhívta a figyelmet a Német Demokratikus Köztársaság levéltáraiban található magyar forrásanyagra. A birodalmi szervek külügyi iratai között, főleg a potsdami, merseburgi és drezdai levéltárban, továbbá a brandenburgi levéltár rendőrségi iratai között eddig fel nem használt magyar vonatkozású iratok vannak, különösen a múlt század második feléből. A lipcsei és berlini kutatók közül többen foglalkoznak Magyarország történetével. Rövidesen tárgyalások fognak